Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A globális pénzpiaci folyamatokkal foglalkozó éves jelentésében arra figyelmeztet a Világbank, hogy egyes feltörekvő országokban, köztük Magyarországon működő kereskedelmi bankok olyan mértékben bővítették devizahiteleiket, hogy az már pénzügyi stabilitásukat veszélyezteti. A gazdaságpolitikusoknak erre különös figyelmet kell fordítaniuk, erősítve a külföldi hitelfelvétel szabályozását, hiszen ezek a bankok meghatározó szerepet játszanak országaik pénzügyi rendszerében. Tavaly rekordnagyságú, 647 milliárd dollár volt a feltörekvő országokba érkező magántőke nettó összege a 2005-ös 431 milliárd után, bár a növekedés üteme 34-ről 17 százalékra lassult. A magántőke szerepének növekedését pozitívan értékelte Francois Bourguignon, a Világbank vezető közgazdásza. A globális tőkeáramlás összege mintegy 1,2 ezer milliárd dollárt tett ki, ebből a részvénytőke több mint 400 milliárd dollárral részesült, miközben a feltörekvő országokba irányuló közvetlen tőkeberuházások és a határokon átnyúló fúziók értéke 325 milliárd dollárral újabb csúcsot állított fel. 2006-ban az állami és magáncégek 156 milliárd dollárnyi tőkét vettek fel kötvény- és részvénykibocsátás formájában, szindikált kölcsönökből és kötvényekből 333 milliárd dollárhoz jutottak, ami 88 milliárd dollárral több a 2002. évinél. Ez azonban azzal a kockázattal jár, hogy a hitelfelvevő vállalatok az eddiginél nagyobb mértékben lesznek kitéve a kamat- és árfolyamváltozásoknak – figyelmeztetett a Világbank, kifejezésre juttatva aggodalmát, hogy sok vállalat alábecsüli a globális veszélyeket és túlságosan eladósodik. Márpedig az óvatosság indokolt, mert az USA gazdaságának a vártnál esetleges nagyobb lassulása igen kedvezőtlenül érintheti a feltörekvő országok exportját, zavarokat okozhat pénzügyi szektorukban, ugyanakkor a gyors növekedés folytatódása egyes országokban azzal járhat, hogy pénzügyi stabilitásuk az infláció növekedése és a folyó fizetési mérleg jelentős hiánya miatt veszélybe kerül. Míg 1997 és 2001 között a latin-amerikai vállalatok vették fel a legtöbb hitelt, addig 2006-ban Európa és Közép-Ázsia feltörekvő országainak vállalati szektora, főként a bankok, az infrastruktúra és a bányaipar cégei vették át helyüket 135 milliárd dollárnyi hitelfelvétellel.
