Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kedvezőtlen előjelek után senkit sem érhetett váratlanul, hogy kudarccal végződött az EU–Oroszország csúcstalálkozó, ami eredetileg a felek közötti új partnerségi megállapodást lett volna hivatva előkészíteni. Meglepetést legfeljebb az okozott, hogy Angela Merkel német kancellár, mint az unió soros elnöke keményen kiállt az új uniós tagországok és az emberi jogok mellett. Hasonló határozottsággal lépett fel José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, aki a Szamara melletti üdülőhelyen a tárgyalások befejeztével tartott sajtóértekezleten kijelentette: teljesen indokolatlan a lengyel hús importjának orosz tilalma, hiszen ha a lengyel húsáruk ellen valóban kifogás volna, akkor az uniós országokba sem engednék be ezeket. Hangsúlyozta, hogy az EU saját problémájának tekinti az importtilalmat, csakúgy, mint az orosz–litván és az orosz–észt vitát.
A viszony elmérgesedését jól illusztrálja, hogy Anna Fotyga lengyel külügyminiszter Szergej Lavrov orosz külügyminiszter meghívását elutasítva el sem ment a találkozóra, mondván, nincs értelme tárgyalni, amíg Moszkva másodrendű országként kezeli Lengyelországot. Az uniós vezetők a csúcson egyértelműen visszautasították Oroszország kérését, hogy fogják rövidebb pórázra az új tagországaikat – írta a Reuters. A tanácskozás légkörét még feszültebbé tette, hogy az orosz rendőrség megakadályozta, hogy ellenzékiek egy csoportja Garri Kaszparov egykori sakkvilágbajnok vezetésével a helyszínre utazzon tüntetni. Putyin a közös záró sajtóértekezleten igyekezett elvenni az ellentétek élét, és elismerte, hogy a rendőrség nem mindig megfelelően lép fel, de alapvetően az ellenzéket vádolta azzal, hogy nem tartják tiszteletben a törvényeket és provokálják a rendfenntartó erőket. Nyilvánvalóan Lengyelországra utalva kifejtette: egyes uniós országok „gazdasági önzése” ellentétes az uniós érdekekkel is, és a tagországok szolidaritásának is határt kell szabni.
