Példátlan kihívással kell szembenéznie az Egyesült Államoknak mint a világ vezető pénzügyi hatalmának, miután lemondani kényszerült a Világbank elnöki posztjáról Paul Wolfowitz, George W. Bush amerikai elnök közeli munkatársa, egykori védelmiminiszter-helyettes – állapította meg elemzésében a Reuters. Az intézmény 1944-es megalakulása óta most először kellett megbízatásának lejárta előtt távoznia vezetőjének. A hosszú huzavona után elfogadott kompromisszum értelmében a bank igazgatótanácsa elismerte, hogy az elnök „etikusan és jóhiszeműen” járt közben barátnője állásügyében, Wolfowitz pedig elfogadta, hogy június 30-ával távozzon. A washingtoni kormányzat az utolsó pillanatig kitartott az iraki beavatkozás egyik értelmi szerzőjének tartott konzervatív politikus mellett, akinek bankvezéri tevékenysége is rengeteg bírálatot váltott ki szakmai körökben. Az európai országok vezették a támadást ellene, de tegnapra már csak saját kormánya és Tokió támogatta.
Az elnöki szóvivő közölte, hogy Bush hamarosan megnevezi utódját. A Világbank elnöki tisztét ugyanis egy megállapodás értelmében mindig amerikaiak töltik be, míg az IMF élén európai szakember áll. Az európai vezetők részéről ugyanakkor nagy nyomás nehezedik Washingtonra, hogy az utód kijelölésében az érdemek és ne a jelölt nemzetisége számítson. Sokan arra számítanak, hogy az elnök Wolfowitz utódjának kijelölésekor legalábbis konzultációkra kényszerül, ami meglehetősen megalázó lenne számára, hiszen az USA a Világbank legnagyobb részvényese. Henry Paulson pénzügyminiszter mindenesetre úgy nyilatkozott: segíteni fog az utód megtalálásában, miután konzultált külföldi kollégáival. A valóságban azonban kicsi az esélye annak, hogy ne amerikai kerüljön a bank élére, bár a sajtóban Tony Blair távozó brit miniszterelnök és Leszek Balcerowicz, a lengyel jegybank volt elnöke neve is felmerült. A potenciális amerikai jelöltek között említik a lapok Robert Zoellick volt gazdasági miniszterhelyettest és Robert Kimmit pénzügyminiszter-helyettest.
