Az Európai Bizottság több pénzzel támogatná az európai műholdas navigációs rendszert, a Galileót, mert a magánszféra kezdeti lelkesedése lelohadóban van. Az EU közlekedési minisztereinek jövő havi felülvizsgálatára váró projekt megmentésének ez persze csak egyik, de brüsszeli megfigyelők szerint nagyon is valószínűsíthető terve. A másik véglet az amerikai GPS helymeghatározóval konkuráló európai projektről való teljes lemondás volna. A végleges döntés az unió júniusi csúcstalálkozójára vár, vagyis ott kell kiderülnie, hajlandóak-e a tagállamok az eddigi 1,4 milliárd eurós elkötelezettséget további közel 2 milliárddal kiegészíteni, amit az uniós költségvetésből kellene átcsoportosítani. Az európai befektetők vonakodásának hátterében a projekt megtérülésének kockázata húzódik meg. A vállalatok több állami garanciát követelnek és nem bánnák, ha a Galielo rendszer üzembe állításának határidejét is kitolnák. Jacques Barrot tegnapig adott határidőt a nyolc európai nagyvállalatot felölelő konzorciumnak, hogy kötelezze el magát a projekt megvalósításának menetrendje mellett. Mint a biztos szóvivője elmondta, Barrot nem tartja megfelelőnek a kapott választ, ezért fontolóra veszi az egész projekt átalakítását. Eszerint közpénzből finanszíroznák az első harminc műhold hálózatának a megteremtését, és csak ekkor lépne be a privát szféra (ppp konstrukcióban), szemben a jelenlegi tervvel, amely szerint már az első négy szatelita után részt venne az infrastruktúra felállításában.
