A román jegybank a decemberben prognosztizált 4,6-ről 3,7 százalékra csökkentette ez év végére szóló inflációs előrejelzését, miután az elmúlt 12 hónapban folyamatosan mérséklődött az áremelkedés üteme és márciusban már csak 3,7 százalékos volt éves összehasonlításban, ami 1989 óta a legalacsonyabb érték. A bank a múlt héten újabb 25 bázisponttal, 7,25 százalékra szállította le a januárban még 8,75 százalékon álló alapkamatot, amivel egyebek között a lej erősödésének kívánt gátat vetni. A reálkamat azonban, mint Mugur Isarescu, a jegybank kormányzója rámutatott, idén eddig emelkedett, mivel az infláció és a kamat közötti különbség nem csökkent. A fizetőeszköz erősödésében jelentős szerepet játszik a külföldi tőke beáramlásának gyorsulása az ország év eleji uniós csatlakozása nyomán. A kormány becslése szerint idén várhatóan 7,6–8 milliárd euró összegű működőtőke érkezik az országba, amit a rendszerváltás óta csak a tavaly érkezett 9,1 milliárd euró múlt felül.
Isarescu szerint mindamellett nem kizárt, hogy az új inflációs előrejelzés túl derűlátónak fog bizonyulni, mivel több tényező, így a bérek emelkedése és az instabil politikai helyzet is kockázatot jelent az árak alakulására. A bérek jelenleg éves szinten 20 százalékkal emelkednek, miközben a termelékenység csak 10 százalékkal.
A politikai válság, amely azt követően robbant ki, hogy a parlament áprilisban felfüggesztette Traian Basescu államfőt, a kormányzó szerint a költségvetési kiadások megugrásának veszélyével jár, ami növelheti az árnyomást. Mindezek miatt a jegybank a jövő év végére már 4,2 százalékos inflációval számol. A költségvetési hiány megugrása uniós eljárást vonhat maga után – figyelmeztetett hétfőn Joaquín Almúnia, az Európai Bizottság (EB) monetáris ügyekért felelős tagja. A kormány a tavalyi 1,9 százalék után ez évre 2,8 százalékos államháztartási hiányt tervez, de az EB előrejelzése szerint várhatóan idén és jövőre a 3 százalékos plafon fölé nő a deficit. Mindez a folyó fizetési mérleg rendkívül nagy hiánya miatt is kritikus: 2005-ben 6,9 milliárd euró volt a deficit, ami a nemrég megjelent világbanki jelentés szerint a 12. legnagyobb a világon (a magyar hiány 2005-ben 6, tavaly 5,2 milliárd euró volt).
