Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Évente a GDP akár 3,5 százalékával is bővülhet az EU–USA-kereskedelmi kapcsolat egy új, átfogó megállapodás eredményeként, amelyet hétfőn írtak alá Washingtonban. Létrehozták a kereskedelmi kapcsolatok élénkítését célzó Transzatlanti Gazdasági Tanácsot. Az átfogó gazdasági megállapodás egymás szabványainak elismerése olyan, kényesnek számító ágazatokban, mint a gyógyszeripar, autóipar, kozmetika, ahol ugyan mindkét fél területén szigorú árutanúsítványi előírások, biztonsági követelmények, normák uralkodnak, de nem feltétlenül fedik egymást. Viszont a kölcsönös elismerésnek eddig inkább bürokratikus akadályai voltak. Az ambiciózus megállapodás akár a belső piac kialakítása irányába tartó első lépésnek is tekinthető.
Washingtonban különösen méltatták az EU soros elnökségét ellátó Angela Merkel német kancellár asszonyt, aki szívügyének tekinti a megállapodást. A tanács elnöke uniós részről valószínűleg Günter Verheugen, az EB iparpolitikáért felelős német alelnöke lesz, amerikai részről pedig Rob Portman, aki korábban az amerikai WTO delegációt vezette.
A csúcson az EU felvetette az új tagállamok és Görögország vízummenteségének kérdését is, bár ez nem az amerikai kormányzaton, hanem a kongresszuson múlik. Washington egyébként pozitívan áll a kérdéshez. Az már nem is okoz meglepetést, hogy a félévente összeülő EU–USA csúcs a klímavédelemben nem vezet konkrét eredményekhez. George Bush amerikai elnök megismételte, hogy addig szó sem lehet kötelező erejű vállalásokról az üvegházgázok csökkentéséről, amíg a két potenciálisan legnagyobb szennyező, India és Kína nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni. A záróközlemény ugyan hangsúlyozza, hogy szükség van a közös fellépésre, de az EU láthatóan beletörődik, hogy a 2012-ben lejáró kiotói megállapodás utóélete attól függ, kit választanak jövőre az USA elnökévé.
Az Európai Bizottság adatai szerint a világkereskedelem 40 százaléka az EU és az Egyesült Államok között zajlik, míg a két fél GDP-je a világénak 60 százalékát teszi ki. A hangsúlyokat jól jelzi, hogy az amerikai befektetések értéke egyedül Belgiumban 2005-ben négyszer annyit tett ki, mint amennyi tavaly volt Kínában, és amerikai cégek Csehországban, Magyarországon és Lengyelországban 2005-ben elért eredménye másfélszer haladta meg az Indiában realizáltat.
