A cseh gazdaság 6,1 százalékkal nőtt tavaly és a térségben csupán Szlovákia előzi meg ebben a tekintetben. A negyedik negyedévben – a prágai statisztikai hivatal pénteken közzétett adatai szerint – 5,8 százalékos volt, ami ugyan némi lassulást jelent a harmadik negyedévben elért 5,9 százalékhoz képest, de így is kellemes meglepetésként érte a piacot, amely 0,5 százalékponttal alacsonyabb ütemre számított. A cseh növekedést a belső felhasználás fűti, a GDP-bővülés motorja az 5,4 százalékkal növekvő háztartási fogyasztás és a több mint 7 százalékkal bővülő beruházási szektor volt. Korábban a gazdasági sikerek elsősorban az exporthoz kapcsolódtak, de a kivitelre termelő nagy autógyárak 2005 végére elérték a maximális kibocsátási szintet, így ez a szegmens ma már kevésbé képes a növekedési ütem megdobására – mutatnak rá elemzők. A belső fogyasztás növekedése a külkereskedelmi mérleg alakulásán is látszik, az import ugyanis a negyedik negyedévben 18,1 százalékkal emelkedett, míg az export mindössze 17,4 százalékkal bővült. A gyors gazdasági növekedés és az alacsony, 2,5 százalékos jegybanki alapkamat nem járt az inflációs nyomás fokozódásával: a fogyasztói árak növekedési üteme januárban ugyanis 1,3 százalékos volt, ami messze elmarad a jegybank 3 százalék plusz-mínusz 1 százalékos célsávjától.
A cseh növekedési ütem a második legmagasabb a visegrádi országok csoportján belül, és csaknem duplája az eurózóna növekedési ütemének. A közép-európai régióban a leggyorsabb ütemet Szlovákiában regisztrálták, ahol 8,3 százalékkal bővült tavaly a GDP. A térség legnagyobb gazdaságában, Lengyelországban 5,8 százalékos volt a növekedés, a sereghajtó Magyarország, ahol mindössze 4 százalékos volt az ütem. A vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP tekintetében a visegrádi négyek közül már eddig is Csehország állt az első helyen, míg a második helyre az idén az Eurostat előrejelzése szerint Szlovákia jön föl, megelőzve Magyarországot. A jelentős uniós forrásbeáramlással és beruházási felfutással jellemezhető térségben mindazonáltal az előrejelzések szerint jövőre visszaeshet a növekedés, a legnagyobb mértékben épp a komoly egyensúlyi problémákkal küzdő Magyarországon, míg a cseh dinamika 5 százalék körül stabilizálódhat.
Kolozsi Pál