Az Európai Bizottság (EB) elnöke, José Manuel Barroso azt várja az EU csütörtökön kezdődő csúcstalálkozójától, hogy a tagállamok elkötelezik magukat a megújuló energiahordozók alkalmazásának meghatározott arányú növelése mellett. Azt már sikerült elfogadtatnia a EB-nek, hogy 2020-ig legalább 20 százalékkal csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátás 1990-es szintjét. Barroso most azt szeretné elérni, hogy 2020-ig a teljes energiaszükséglet 20 százalékát környezetbarát módon, azaz a megújuló energiahordozókból fedezzék. A tagállamok egy része – különösen azok, amelyek természeti adottsága nem kedvez az alternatív energiaforrásoknak, így Magyarország is – csupán indikatív jelleggel fogadja el a célkitűzést. Az EB elnöke szerint ez is előrelépés lenne, a számon kérhető célt azonban – mint tegnapi, brüsszeli sajtótájékoztatóján kijelentette – hatásosabbnak tartja, ezért ennek érdekében kíván fellépni. Dolgát megnehezíti, hogy az energiaigényes ipari szektorok tegnap közzétett közös közleményükben a piaci viszonyok hátrányos befolyásolása miatt tiltakoznak a kötelező célkitűzések ellen. A papíripar, faipar és egyes vegyipari ágazatok képviselői szerint már a puszta felvetés is hozzájárult egyes természetes nyersanyagok árának megugrásához.
Barroso ugyanakkor nem volt hajlandó állást foglalni abban a vitában, hogy az atomenergiát is a megújuló energiahordozók közé sorolják. Párizs például csak akkor volna hajlandó elfogadni a kötelező célkitűzéseket, ha az atomreaktoraiból nyert energiáját beszámíthatná, amit viszont mások elleneznek. Az energiaszolgáltatók és -termelők Brüsszel által javasolt szétválasztásának ügyében – amit szintén többek támadnak – az EB elnöke nem tér ki a konfrontáció elől. A jelenlegi status quo fenntarthatatlan – szögezte le, hadat üzenve ezzel az óriásmonopóliumoknak. Az még megengedhető szerinte, hogy regionális szinten ne válasszák szét a piaci szereplőket, országos szinten azonban változásokra van szükség az energiaszektor integrációja érdekében.
