Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Bizottság (EB) azt javasolta a kiotói megállapodást aláíró országoknak, hogy 2020-ig 30 százalékkal csökkentsék az 1990-es kibocsátási szintet. Ha nem sikerülne erről nemzetközi szinten egyezségre jutni, akkor az EU egyoldalúan ugyancsak 2020-ra 20 százalékos lefaragást vállaljon, mégpedig kötelező jelleggel. Korábban kiszivárgott, hogy az új tagállamok némelyike – főként Lengyelországról és Magyarországról volt szó – csak indikatív, azaz nem kötelező érvényű célokat tűzne ki. Azzal érveltek, hogy a radikális vállalás fékezné az új tagállamok gazdasági fejlődését. A tegnapi vitán azonban Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter felszólalásában kifejezetten támogatásáról biztosította a kötelező érvényű vállalást, a lengyel miniszter pedig nem emelt ellene kifogást.
Mindennek hátterében az EU soros német elnöksége kompromisszumos ajánlata húzódik, hogy az emisszió csökkentésében eltérő nemzeti értékeket állapítsanak meg, de az uniós átlag maradjon a kötelező érvényű 30, illetve 20 százalék. Így például elképzelhető volna – a részletekről még folyik a vita –, hogy Magyarországnak nem az 1990-es évet kellene alapul vennie, hanem egy későbbit, amikor már erőteljesebb volt a gazdasági növekedés, következésképpen megnőtt az üvegházgázok kibocsátása is. Ez persze azt is jelenti, hogy a fejlettebb régi tagállamok – mindenekelőtt Németország – az igazságos tehermegosztás elvét követve szigorúbb normákat vállalnának. Sigmar Gabriel német környezetvédelmi miniszter még azt is el tudja képzelni, hogy országa 40 százalékkal csökkentse az 1990-es kibocsátási szintet. Dánia és Svédország egyébként még attól sem riadna vissza, hogy az egyoldalú uniós vállalás is 30 százalékos legyen, amit viszont Finnország ellenez nagy energiaigényű papíripara miatt. Ugyancsak elkötelezettebb politikát sürget London, Madrid és Ljubljana. A március 8–9-i EU-csúcstalálkozó hivatalosan is megerősíti majd a megállapodást, amelynek ki kell még térnie egy másik vitatott kérdésre is. A tagállamok ugyanis egyelőre vonakodnak elkötelezni magukat, hogy 2020-ra a teljes energiaszükséglet 20 százalékát megújuló energiahordozókból fedezzék.
