Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az EU legerősebb gazdaságainak előrejelzései szerint idén a korábban jósolthoz képest mind az eurózóna (2,4), mind az egész EU (2,7) növekedése 0,3 százalékkal ugrik meg. Az EB múlt pénteken nyilvánosságra hozott adatai Nagy-Britanniára, Németországra, Franciaországra, Spanyolországra, Olaszországra, Hollandiára és Lengyelországra vonatkoznak, amelyek együttesen az EU GDP-jének 80 százalékát, az eurózónáénak pedig 85 százalékát adják. Vagyis ezekből a mutatókból lényegében az egész unióra következtetni lehet, még ha nem is lesz a trend egyenletes.
Magyarország esetében például, mint azt az EB neve elhallgatását kérő munkatársa jelezte a Napi Gazdaságnak, az elkezdett reformok miatt a belső kereslet nagyfokú visszaesésére lehet számítani, amit csak részben kompenzál majd az export. Bár tény, a magyar gazdaság erős exportorientáltságának kedvez, hogy az EU lendületes növekedési pályán áll, ám a központi költségvetés tervezett takarékossága szintén fékezi majd a gazdaságot.
Egy évtizede nem állt olyan jól a foglalkoztatottság, mint most: tavaly 3 millió munkahelyet teremtettek (az eurózónában kétmilliót), a munkanélküli-ráta EU-átlaga 7,8 százalék. Joaquín Almunia, az EB monetáris politikáért felelős tagja sajtótájékoztatóján megállapította: „a pozitív eredmény nemcsak a makrogazdaság kedvező ciklikus feltételeinek köszönhető, hanem egyúttal azt is jelzi, hogy kezdenek beérni a már végrehajtott reformok gyümölcsei, és nő az európai gazdaság alkalmazkodóképessége is”. Az európai gazdaság motorja ismét Németország, esetében a novemberi 1,2 százalékos előrejelzés 1,8-ra módosul.
A felfelé irányuló korrekció egyik oka, hogy bár az amerikai gazdaság növekedési üteme lassul, ám a félt „kemény landolás” láthatóan puha földet érésbe megy át, és emellett kedvezően alakul a belső fogyasztás. Biztató, hogy az inflációgerjesztő energiaár-drágulás helyett az enyhe tél hatására az olajár mérséklődésével lehet számolni – az EB 10 százalékkal, 59,9 hordó/dollárra csökkenti a 2007-es várható olajárat –, másrészt a német áfaemelés (16-ról 19 százalékra) sem növelte az inflációt és a belső fogyasztást sem vetette vissza a várt arányban. Az eurózóna idei inflációja 1,8, a teljes EU-ban 2 százalék lesz. A lengyel gazdaság is erősebb növekedést hoz idén, mint azt novemberben jelezte Brüsszel, 4,7 helyett 6 százalékra módosul, míg az olasz gazdaság 1,4 helyett 2 százalékkal javul. Az EB csupán Hollandia (2,9) és Franciaország esetében (1,9) korrigálja az előrejelzést lefelé 1, illetve 0,3 százalékkal.
