Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az energetikai miniszterek tegnapi brüsszeli ülésükön elfogadták az Európai Bizottságnak (EB) az üvegházgázok, mindenekelőtt a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítását célzó javaslatát. A miniszterek ugyanakkor nem hagyták jóvá az EB törekvését, hogy 2020-ig az uniós energiaszükséglet 20 százalékát megújuló energiahordozók adják. Ezt csupán nem kötelező erejű célként tűzték ki maguk elé, amiért főként London, Párizs és Helsinki küzdött. A szigorúbb elkötelezettséget elsősorban Berlin, Róma, Madrid és Stockholm szorgalmazta, szerintük a jelenlegi, hétszázalékos felhasználási arányon csak közös, határozott fellépéssel, technológiakutatással és közösségi programokkal lehetne javítani. A bioüzemanyagok elterjedésének első tesztje három év múlva lesz, 2010-re ugyanis uniós szinten el kellene érni az 5,75 százalékos felhasználási arányt.
Egyelőre nem sikerült dűlőre jutni az atomenergia ügyében. Bár az EB nem bánná, ha az új atomreaktorok építése is prioritást kapna, azonban a több tagállamban is kényesnek számító kérdésben nem akart állást foglalni. Hogy végül is bekerül-e az atomenergia a „zöld” források közé, arról majd a március eleji EU-csúcson döntenek, amely az egész energiapolitika újragondolását és közösségi politikává emelését célozza meg.
A miniszterek elhalasztották az energiaszolgáltatás és -termelés tulajdonlásának a szétválasztását. Brüsszel szerint a piac túlzott koncentrációja ellentétes a liberalizációval és mesterségesen magasan tartja az árakat. A miniszterek nyárra részletes tanulmányt rendeltek meg a bizottságtól, amelynek fel kell sorolnia a szétválasztás előnyei mellett a hátrányokat is. Az egyik hátrány egyébként az lehet, amit a tavaly novemberi, több tagállamot érintő áramszünet okaként jelölt meg az EB tegnapra időzített jelentése. Eszerint hatékonyabb, EU-szintű koordinációra van szükség, ugyanis a német áramszolgáltató, az E.on Netz által elkövetett hibáról, illetve az ennek elhárítására tett német lépésekről nem kaptak időben tájékoztatást. Ha a cél egy inkább széttöredezett piac, akkor a jobb koordináció csak úgy biztosítható, ha javítják az európai rendszerirányítók közötti kommunikációt.
