Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Oroszország hivatalosan közölte Belarusszal és Litvániával, hogy a területüket elkerülő vezeték segítségével tervezi lebonyolítani Európába irányuló nyersolajexportját. Moszkva felgyorsítja a balti-tengeri Primorszk olajkikötőjében végződő csővezeték építésének előkészítését – mondta el Szemjon Vajnstok, a teljes orosz vezetékrendszer felett rendelkező Transznyefty vezérigazgatója. A leágazást nem egészen 18 hónap alatt meg tudják építeni – tette hozzá –, az új szakaszon keresztül naponta egymillió hordó kőolaj szállítása bonyolítható, ami egyenlő a Fehérorosz Köztársaságon keresztül vezető Barátság vezeték kapacitásával. A tengerparti város jelenleg egy napi 1,5 millió hordó szállítására képes vezeték tranzitállomása.
Vajnstok szerint a Barátságot nem állítanák le, hanem alternatív szállítási útvonalként működtetnék, ugyanakkor az északi leágazás megépítésével kétségessé vált, hogy felújítják a litvániai Mazeikiu olajfinomító nyersanyagellátását, amit tavaly augusztusban állítottak le – a Butinge exportterminál kiszolgálásával együtt –, arra hivatkozva, hogy megsérült a Barátság olajvezeték. Megfigyelők szerint az igazi ok az, hogy a finomítót nem orosz cégnek, hanem a lengyel PKN Orlen olajvállalatnak adták el.
A hír hallatán Alekszandr Lukasenko belarusz elnök felajánlotta Moszkvának, hogy kölcsönösen álljanak el az egymással szembeni pénzügyi követeléseiktől. Mint mondta, országa kompenzálni tudná Oroszországot azért, hogy a világpiaci árnál olcsóbban kapja tőle a nyersolajat. Állítása szerint a balti-tengeri kerülővel kétszer annyiba kerülne az európai olajexport, mint a fehéroroszországi tranzitútvonal igénybevételével. Ha nem kapnak oroszt, akkor arab nyersolajjal fogják üzemeltetni a belarusz olajfinomítókat – tette hozzá –, elvágva ezzel az európai piacoktól Oroszországot.
