Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Unió közös agrárpolitikájának a reformja eléri a zöldség-gyümölcs ágazatot is. A 2003 óta folyó reform célja a termelés és a központi segélyezés szétválasztása, vagyis az úgynevezett földalapú támogatás bevezetése. Több hónapos csúszás után az Európai Bizottság szerdán fogadja el az új javaslatokat, amelynek tervezetébe betekintést nyert a Napi Gazdaság. A reform a tagállamok jóváhagyása után már 2008 januárjától hatályba léphet.
Az előzetes konzultációkra beérkezett javaslatok egy része – köztük a magyar kormányé is – elutasította a szétválasztást. Brüsszel egyfajta kompenzációként az új tagállamoknak átmeneti (közösségi és nemzeti) anyagi segítséget nyújtana a termelőiket tömörítő szervezeteknek (Magyarországon ezek a tész-ek), mert ezek működése egyrészt költségmérséklő, másrészt hozzájárulnak a környezetbarát eljárások terjesztéséhez. Kezdetben a reform lényegében érintetlenül hagyná az agrárköltségvetést: az évi mintegy 1,5-1,7 milliárd eurónak nem az összege, hanem felhasználásának módja változik. Ugyan növekszik a földalapú támogatás eddigi mértéke, ez azonban a zöldség-gyümölcs feldolgozóknak kifizetett támogatás kárára történik. Ugyancsak megszűnik az export-visszatérítés.
Jövőre a maximálisan kifizethető földalapú támogatás 769 millió euró, 2009-ben 831, 2010–2013 között pedig 783 millió lenne. Ennek tetemes része három tagállamnak jutna: Olaszországnak 40 százalék, Görögországnak 25 és Spanyolországnak 22 százalék. Ezek becsült értékek, mert az adott tagállamok maguk döntenek arról, hogy mekkora termőföldet adnak meg referenciának.
A feldolgozóipart (paradicsom, citrusfélék, mazsola, szilva, szárított füge, barack, körte, nektarin) érő veszteség évi mintegy 400 millió euró. Átalakítják a karitatív célú agrártermékek kompenzációját is, az eddig 32 milliós, csak közösségi forrásból finanszírozott támogatás megszűnik, a jövőben Brüsszel 8 millióval járul hozzá a közintézményeknek (iskoláknak, napközitáboroknak, kórházaknak, bentlakásos intézeteknek) szánt termékek eljuttatásához.
A zöldség-gyümölcs az EU élelmiszer-ipari termelésének 17 százalékát teszi ki. Különösen fontos Görögországnak, Spanyolországnak és Portugáliának, ahol a mezőgazdasági termelés legalább 30 százaléka zöldség és gyümölcs, illetve Olaszországnak és Máltának, és fontos a szerepe a belga, a francia, a magyar, a lengyel és a holland mezőgazdaságban. Az ágazat támogatási rendszerét ugyan 2001-ben átalakították, azóta azonban a tíz új tag felvételével alapvetően megváltoztak a körülmények, amit az újak közül a legnagyobb, Lengyelország – ahol a parasztgazdaságok száma is a legmagasabb – rendszeresen, gyakran támadóan vet fel. Miután a világ harmadik áfonya- és egrestermelője, negyedik málnából és cseresznyéből, és a hatodik eperből, tulajdonképpen felbillentette az eddigi uniós arányokat. Az EU évente mintegy 38 millió tonna gyümölcsöt és 66 millió tonna zöldséget termel.
