Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sikeres volt a tolár euróval történő felváltása Szlovéniában, a közös pénz bevezetése utáni második hét végére már a teljes készpénzforgalom euróban zajlott – állapította meg jelentésében az Európai Bizottság (EB). Mind az üzletek, mind a fogyasztók jól alkalmazkodtak a pénzcserével járó kihívásokhoz, és láthatóan nem okozott gondot a kétféle pénz egyidejű forgalmának kéthetes, szűkre szabott ideje. Mától már az euró az egyetlen érvényes szlovén fizetőeszköz, de a tolárt március 1-jéig minden bankban ingyen beváltják. Ezt követően csak a jegybank fiókjaiban lehet a váltást intézni. Az EB szerint a sikerhez hozzájárult, hogy mind az állami, mind a magánszektor kellően felkészült az átállásra, amit jól bizonyít, hogy az üzletekben következetesen csak euróban adtak vissza. Jól vizsgáztak a kereskedelmi bankok is, elsősorban az utcai automaták időben történt feltöltésével és nem utolsósorban azzal, hogy kellő rugalmasságról tettek tanúbizonyságot, amikor mindkét ünnepnapon, január elsején és másodikán is nyitva tartottak a pénzváltóik.
A brüsszeli jelentés dicséri a lakosság hozzáállását is. Január 4-én már a fizetések több mint felét euróban eszközölték és ez a szám két nappal később már 75 százalékra emelkedett. Január 10-éig így a forgalomban levő tolár nyolcvan százalékát kivonták a forgalomból. Ma a szlovén fővárosban szakmai konferencián értékelik a pénzcserét, amelyen felszólal Joaquín Almunia, az EB monetáris ügyekét felelős tagja, a szlovén kormány pedig ünnepséget rendez, amelyre meghívták az EB elnökét, José Manuel Barrosót és az ország által delegált Janez Potocnik tudománypolitikáért felelős biztost.
Az átállás mindazonáltal az árnyomás növekedésével jár, ezért Mitja Gaspari, a szlovén jegybank elnöke sürgette a kormányt, hogy növelje a versenyt egyebek között a közüzemi és az energiaszektorban, valamint a hulladékgazdálkodásban. Az illetékes szerveknek – mint mondta – erélyesen fel kell lépniük az ellen, hogy az átállást az árak emelése kísérje. A közvélemény-kutatások szerint a lakosság 40 százaléka tart az áremeléstől. Az átlagos infláció Gaspari szerint az idén is 2,5 százalék lesz, akárcsak 2006-ban. Becslése szerint a GDP tavaly a jegybank által korábban prognosztizált 4,5 százalékkal szemben 4,5–5 százalékkal bővült, főként az európai országokban tapasztalt fellendülésnek köszönhetően.
