Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Bizottság (EB) energiatakarékossággal, nagyobb piaci versennyel és az üvegházi gázok kibocsátásának visszaszorításával kívánja megalapozni az EU közös energiapolitikáját, amit a klímaváltozás és az energiafüggőség indokol. Az EU jelenleg energiaszükségletének a felét importálja, de változatlan politika mellett 2030-ban már 65 százalékot kell behozatalból fedeznie. Némi cinizmussal azt is mondhatnánk: jól jött Brüsszelnek a legutóbbi napok energiaellátási zavara, mert nyomatékosítja a közös energiapolitika szükségességét. Az energiafüggőség csökkentésének eszköze – mint José Manuel Barroso, az EB elnöke elmondta – egyrészt az energiafogyasztás drasztikus mérséklése, másrészt az alternatív energiaforrások ösztönzése. A csaknem ezeroldalas stratégiai dokumentum, amelyet a márciusi EU-csúcson vitatnak meg, részletezi a tennivalókat és konkrét, lehetőleg kötelező érvényű vállalásokat állít a tagállamok elé.
Az EB a szén-dioxid-kibocsátás tekintetében 2020-ra az 1990-es szint 30 százalékos mérséklését javasolja, de ha ezt nem sikerül elfogadtatni nemzetközi szinten, akkor az EU-nak egyoldalúan legalább 20 százalékos csökkentésre kell törekednie. 2020-ra megvalósíthatónak tartják, hogy az energiaszükséglet 20 százalékát megújuló energiaforrásból nyerjék, de ennek elérését egy kivétellel a tagállamokra bízzák: a közlekedés energiaigényének 10 százalékát bioüzemanyagból kell fedezni. Az atomerőművek üzemeltetése is a tagállamok hatáskörébe tartozik, de Brüsszel megfelelő biztonsági garanciákkal szorgalmazná a nukleáris energia terjedését. Csak a fosszilis fűtőanyagok visszaszorításával lehet elérni, hogy légkör a mai szintnél ne melegedjen 2 Celsius-foknál többel.
Ugyancsak tegnap tette közzé az EB az energiapiac liberalizációjáról szóló jelentését, amely kiemeli: a szektort nagyfokú koncentráció jellemzi, a nemzeti piacokon kevés a szereplő, és ez mesterségesen magasan tartja az árat. Emellett több figyelmet kell fordítani az energiatermelés, a -szállítás és -elosztás szétválasztására. Az illetékes biztos, Neelie Kroes szerint önmagában a versenypolitika nem liberalizálja a piacot, a tagállamoknak kell megerősíteniük a szabályozási, felügyeleti mechanizmusukat.
