Az Európai Unió (EU) megakadályozhatja az orosz vállalatok európai terjeszkedését, amennyiben Moszkva akadályokat gördít az európai társaságok oroszországi expanziója elé – mondta az Associated Press (AP) hírügynökségnek adott interjújában Angela Merkel német kancellár. A Kommerszant című orosz napilap által idézett interjúban Merkel kifejtette, hogy véleménye szerint Oroszországnak joga van az európai piacokhoz való szélesebb hozzáférésre, de ennek a piacnyitásnak a viszonosság elvén kell nyugodnia. Szakértők szerint nem véletlen, hogy a kancellár azt követően tette ezt a nyilatkozatot, hogy Moszkva gyakorlatilag lehetetlenné tette külföldi vállalatok részvételét a Barents-tengeri Stockman-mezők földgázának kitermelésében, illetve a Gazprom kiszorította nyugati riválisait a Szahalin–2 projektből.
Merkel szavainak az is különös hangsúlyt ad, hogy a kancellár Washingtonba utazása előtt nyilatkozott az orosz vállalatok terjeszkedéséről. A kölcsönösség és a viszonosság fontosságát a Financial Timesnak is hangsúlyozó Merkel elismerte, hogy Berlinnek jó kapcsolatokra van szüksége a Németország energiaszükségletének 40 százalékát biztosító Oroszországgal, és a német vállalati körök is kiemelkedően jó üzleti lehetőségeket látnak a két ország viszonylatában. A német kancellár a brit lapnak azt is elmondta, hogy még ebben a hónapban konkrét javaslatot tesz az európai és az amerikai jogszabá-lyok összehangolására annak érdekében, hogy a világgazdaság két nagy centruma között tovább növekedjen a kereskedelmi aktivitás és a tőkeáramlás, elősegítve a növekedés gyorsulását.
A statisztikák szerint szükség is van Európában a gazdaság dinamizálására, decemberben ugyanis a növekedés motorját jelentő szolgáltatói szektor bővülési üteme váratlanul csökkent. Az NTC Economics által számolt szolgáltatóimenedzser-index a novemberi 57,6 pontról 57,2 pontra esett az év végére, ami ugyan még így is növekedésre utal, de lassulást mutat. A makrogazdasági stabilitással ugyanakkor nincs gond az eurózóna egészét tekintve, decemberben ugyanis az első becslés szerint mindössze 1,9 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak az akkor még 12 tagországot számláló klubban, mint egy évvel korábban. Az inflációs nyomásra folyamatosan figyelmeztető Európai Központi Bank (ECB) 2005 decembere óta hat alkalommal emelt a kamatszinten, és szakértők szerint könnyen lehet, hogy az idén tovább folytatódik a monetáris szigorítás. Az inflációs nyomás eközben enyhülhet, az OECD tegnapi előrejelzése szerint ugyanis 2007-ben mindössze 2,2 százalékkal nő az eurózóna gazdasága, miközben tavaly 2,6 százalékos volt a dinamika.
Kolozsi Pál