Mindkét új tagállam csatlakozási szerződése lehetővé teszi, hogy komoly zavarok esetén felfüggesszék őket az adott terület közösségi politikái alól. Tény, hogy a két országnak a korábban csatlakozottakhoz képest páratlan ellenőrzésekre kell számítania. De hát azt mind Bukarestben, mind Szófiában jól tudták, hogy „korai” felvételüknek ez az ára. A brüsszeli tisztviselőket elsősorban az államigazgatási intézmények működése foglalkoztatja – az állat-egészségügyi előírások betartásától a bel- és igazságügyi apparátus tevékenységéig széles a skála. Romániában például összesen csaknem négyszáz húsfeldolgozó 2009 végéig kapott haladékot, hogy teljesítse az uniós elvárásokat, és amíg a normáktól elmaradnak, addig ezek a hús-, baromfi- és halfeldolgozók nem is szállíthatnak az EU belső piacára. Hasonló korlátozásokat vezetnek be a tejüzemekben: mivel a román tejgazdaságok tekintélyes része nem tesz eleget az uniós minőségi követelményeknek, csak azok a tejüzemek exportálhatnak, amelyek igazolni tudják, hogy jó minőségű tejet használnak nyersanyagként. Mindkét ország átmeneti mentességet kapott a dohányáruk minimális jövedékiadó-szintjének a megemelésére, ennek 2010-re kell elérnie az EU-követelményt. Ugyancsak derogációt kaptak a korábbi állami támogatások átalakítására, hogy azok megfeleljenek az uniós normáknak. Itt lényegében a 2004-es bővítéshez hasonló utat követték, vagyis az EU elfogadta, hogy a külföldi működő tőke becsalogatása sok esetben adókedvezménnyel párosult. Elnézőek voltak a román acéliparral szemben is: Bukarestnek engedélyezték, hogy a csatlakozást követő első öt esztendőben állami segítségben részesítsék az acélipart, de ez a támogatás csak az ágazat szerkezetváltásához használható fel. Szófia vállalta, hogy 2006 végéig leállítja a kozloduji atomerőmű hat reaktorát, mert azok nem felelnek meg a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség biztonsági előírásainak, a leszereléshez a csatlakozástól 2009-ig évi 70 millió, összesen tehát 210 millió euró támogatásban részesül.
Végül mindkét ország munkavállalóinak legrosszabb esetben hét évig korlátozásokra kell számítaniuk az EU munkaerőpiacán.
