A legfrissebb adatok arra utalnak, hogy hiába próbálja legyűrni a deflációt a japán kormány, a 2007. március végével záruló folyó pénzügyi évben ez nem fog sikerülni. Az árak változását előre jelző egyik legpontosabb mutató, a GDP-deflátor – amely megmutatja a reál- és nominál-GDP-növekedés közötti különbséget –, a kormány legfrissebb előrejelzése szerint várhatóan 0,4 százalékkal csökken. Júliusban még csak 0,1 százalékos visszacsúszással számoltak. A következő évre már 0,2 százalékos GDP-deflátor-növekedést várnak, ami az 1998/97-es pénzügyi év óta az első pozitív adat lenne.
Az elemzők értékelése szerint a kormány feladta azt a törekvését, hogy a lehető leggyorsabban kihúzza a gazdaságot a deflációból, igaz, ennek csak annyiban van jelentősége, hogy ha sikerülne, akkor a központi bank nyugodtabban emelhetné az alapkamatot. Erre egyelőre semmi esély: a Bank of Japan igazgatótanácsa tegnap egyhangú döntéssel változatlanul hagyta a kamatot, amelyet – ötéves zérókamatláb-politikáját lezárva – júliusban emelt 0-ról 0,25 százalékra.
Szakértők úgy vélik, hogy a japán gazdaság kilábalása a deflációs időszakból főként azért akadt meg, mert a japán áruk felvevőpiacait jelentő tengerentúli gazdaságok lassulása nyomást gyakorol az árakra. Ha ez a japán GDP növekedési ütemének csökkenését eredményezné, az a defláció továbbélését segítené. A kormány jelentése szerint egyébként az idei pénzügyi évben 2,0 százalékos GDP-növekedés várható Japánban.
