Mély szakadék választja el egymástól Nyugat- és Kelet-Európát a versenyképességet illetően. Mindössze három régió található az új uniós tagállamokban, amely a versenyképesség terén meghaladja az EU átlagát – derül ki a Sheffieldi Egyetemen oktató Robbert Huggins most közzétett Európai Versenyképességi Indexéből. Prága a hetedik a régiók közül, Pozsony a tizedik, a Budapestet is magában foglaló közép-magyarországi régió pedig a 47. helyen áll. A jelentésből, amit a szerző kétévenként tesz közzé, kiderül, melyek azok a tényezők, amelyek megakadályozzák, hogy Európa versenyképesebbé váljon. A lista végén álló régiókban általában nem olyan fejlett a gazdasági és ipari infrastruktúra, mint az élen állókban, a kontinens keleti végein találhatók és nehezen tudnak kapcsolódni a főbb európai piacokhoz – hangsúlyozta a dokumentum szerzője. Az új tagországok többi 24 régiója az összesen 118 régióból álló lista alsó harmadában található. A legnagyobb fejlődési potenciállal rendelkező 10 térség közül viszont 5 lengyel, 3 finn és 2 szlovák. A kelet–nyugati választóvonal mellett a másik fő meghatározó a nagyvárosok jelenléte, mivel ezek lényegesen versenyképesebbek, mint a vidéki térségek.
Brüsszel két hellyel előrébb lépett az elmúlt két évben és a lista élére került, főként annak köszönhetően, hogy az Európai Bizottság székhelyeként jelentős állami projektek színhelye, de vezető helyéhez hozzájárul a tudásalapú magánszektor jelenléte és a fejlett közlekedési infrastruktúra is. A második a Helsinkit is magában foglaló Uusimaa, a harmadik a párizsi központú Ile-de-France. Németország legversenyképesebb régiója Hamburg, amely a nyolcadik helyen áll, Nagy-Britanniáé London, amely a kilencedik.
A 2004-ben közzétett utolsó jelentés óta Spanyolország lépett a legjobban előre: valamennyi régiója följebb került a listán, Németország és Hollandia viszont vesztett versenyképességéből.
Gáti Tibor