Az Európai Bizottság (EB) az 1997-ben elkezdett fokozatos piacnyitás utolsó lépését, az 50 gramm alatti küldemények kézbesítésének liberalizálását az eredeti terveknek megfelelően 2009-től javasolja. Mivel több tagállamban is kétségek merültek fel, biztosítható-e az „egyetemes szolgáltatás”, emellett aggodalmat keltett a munkahelyek esetleges elvesztése, a bizottság fölmérést végzett a jelzett problémák megalapozottságáról. Kiderült, hogy az állami monopóliumok megszüntetése a szolgáltatások javulásához és költségeinek csökkenéséhez vezet. Ezt támasztja alá például a teljesen liberalizált finn, svéd és brit gyakorlat, ugyanakkor az EB a fogyasztók érdekeinek védelmét is szükségesnek tartja. Ezért azt javasolja, hogy az állam továbbra is garantálja a minimális szolgáltatásokat, mint például a postai küldemények - levelek és csomagok – heti ötszöri kézbesítését és a levelesládák tartalmának begyűjtését.
Tagállami hatáskör annak eldöntése, hogy ezt milyen módon biztosítja. A költségek fedezésére Brüsszel számos lehetőséget ad, így legális eszköz az állami támogatás, kiírhatnak közbeszerzési pályázatot, kompenzációs alapot állíthatnak föl vagy költségmegosztást alkalmazhatnak a piaci szereplők. Ugyancsak az állami beavatkozás eszköze, hogy az „egyetemes” szolgáltatás érdekében egységes tarifát alkalmaztat, például a magánlevelek esetében. Az EU belső piacáért felelős bizottsági tag, Charlie McCreevy derűlátó az irányelv jövőjét illetően, bár tisztában van azzal, hogy az együtt döntési jogkörrel felruházott Európai Parlamentben sok képviselő (főként franciák, olaszok és spanyolok) ellenzi a posta további liberalizálását. A végső döntéshez a Tanácsban is minősített többségre van szükség. A tagállamok 1997-ben határozták el a fokozatos piacnyitást, a mostani, utolsó lépés az 50 grammnál könnyebb levelek kézbesítésére vonatkozik. Ez azonban több tagállamban is ellenvetést váltott ki; attól félnek, hogy a hatékonyabb szolgáltatás munkahelyek megszüntetésével jár majd.
