Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Legalább további harminc-negyven évre lesz szükség ahhoz, hogy Németország keleti tartományai gazdaságilag felzárkózzanak az ország nyugati feléhez – jelentette ki Ulrich Blum, a hallei IWH közgazdasági intézet elnöke. A munkanélküliség a keleti tartományokban 17,2 százalékos, míg nyugaton 8,9 százalékos, a bérek keleten 23 százalékkal alacsonyabbak, mint nyugaton. Több mint egymillió keletnémet vándorolt nyugatra a két országrész egyesítése után. Keleten nincsenek nagyvállalatok, csak kisebb, legfeljebb közepes cégek, amelyek nehezen állják a versenyt az igazán tőkeerős ellenfelekkel szemben – idézte a keletnémet városban működő intézet vezetőjének az egyik helyi német lapban megjelent interjúját a Reuters.
Blum szerint a felzárkózás elhúzódásában a német kormány hibái is szerepet játszanak: ezek közül a legfontosabb az elhibázott privatizáció. A kutató szerint eredeti tulajdonosaiknak kellett volna visszaadni a korábban államosított cégeket, mert azok zöme érdekelt lett volna visszakapott vállalkozása fejlesztésében. Erre azonban csak nagyon kevés esetben került sor, ráadásul meglehetősen bonyolult procedúrával hajtották végre, ami elvehette a volt tulajdonosok kedvét a reprivatizációtól. A keletnémet gyárak nagy része nyugati cégekhez került, amelyek abban voltak érdekeltek, hogy bezárják szerzeményeiket, nehogy versenytárs váljon belőlük. Keleten ma sehol sem látni virágzó vidékeket – utalt Blum Helmut Kohl (képünkön) egykori német kancellár 1990-ben tett ígéretére, miszerint a két országrész újraegyesítése a felvirágzás korát hozza el a keletnémeteknek is.
