A jóléti rendszer átalakítását hozhatja a jobbközép politikai erők hét végi győzelme Svédországban, amellyel 12 éves szociáldemokrata regnálás ért véget Európa egyik leggazdagabb országában. Az eddigi ellenzék 48 százalékot kapott a választásokon, a baloldal pedig 46,2 százalékot, azaz a kormánynak mindössze 7 fős többsége lesz a 349 fős parlamentben. A miniszterelnök Fredrik Reinfeldt lesz, aki a tíz éve hivatalban levő baloldali Goran Perssont váltja a poszton.
A szociáldemokraták győzelmük esetére a nagyvonalú állami újraelosztási rendszer fenntartását ígérték, jobboldali riválisuk pedig a polgárokat a bölcsőtől a sírig elkísérő szociális rendszer megváltoztatásával kampányolt, azt hangsúlyozva, hogy bizonyos változtatások elengedhetetlenek a munkahelyteremtés felgyorsítása érdekében. A közgazdász végzettségű Reinfeldt nem tervezi az ország egyik nagy vívmányának tekintett állami gondoskodási rendszer radikális átszabását, inkább csak finomhangolásról és az üzleti élet számára előnyös, kisebb léptékű változtatásokról beszél. A hivatalos adatokban nem bízó Reinfeldt szerint a svédek 20 százaléka munkanélküli, ezért a jóléti rendszert úgy kell módosítani, hogy érdemesebb legyen megjelenni a munkaerőpiacon, mint állami segélyből élni. Az új kormány ennek megfelelően adócsökkentést tervez, a kieső bevételeket pedig részben épp a munkanélküli-segély leszállításából finanszíroznák.
A jobbközép erők választási programjában szerepelt többek között az állami vállalatok privatizálásának beindítása is. Ez utóbbi a választási győzelemmel együtt tegnap meglátszott a piacokon is: az államot is a tulajdonosai között tudó társaságok árfolyama ugyanis érezhetően emelkedett a stockholmi börzén. A TeliaSonera telekommunikációs vállalat kurzusa több mint 3 százalékkal ment fel, a Nordea pénzintézet 2,1 százalékkal, az SAS légitársaság papírja pedig 2,7 százalékot drágult. A jobbközép erők 200 milliárd korona (28 milliárd dollár) bevételt remélnek a tőzsdén történő részvényértékesítéstől, amivel az államadósságot szeretnék csökkenteni. A tervek szerint eladják a tőzsdén nem jegyzett, állami tulajdonban levő vállalatokat is: például az Absolut vodkamárkát jegyző Vin & Spirit italgyártó céget, a Vasakronan ingatlanipari társaságot, illetve az SBAB jelzáloghitel-intézetet.
Választási szakértők szerint Persson bukásában elsősorban nem a gazdasági tényezők játszottak szerepet – a svéd gazdaság ugyanis kifejezetten jól teljesített az utóbbi években –, inkább arról van szó, hogy a választók többsége szerint az eddigi kormány kifogyott az új ötletekből, ezért frissítésre volt szükség az ország élén.
Kolozsi Pál