A munkanélküliség arányának kis növekedésétől eltekintve csupa jó makrogazdasági adatot tett közzé a cseh statisztikai hivatal. A júliusi év/éves infláció 2,9 százalék volt, ami alig nagyobb a júniusi 2,8 százaléknál és épp csak elmarad a 3,0 százalékos elemzői várakozásoktól. Bár a cseh nemzeti bank szerint az áremelkedés üteme a jövő év végéig 3,3–4,7 százalékra gyorsul, az elemzők a most publikált inflációs adatok alapján arra számítanak, hogy a nemzeti bank egyelőre felfüggeszti kamatemelési sorozatát, és legközelebb csak októberben növeli az alapkamatot, várhatóan 25 bázisponttal. Legutoljára a múlt hónapban nőtt az alapkamat – 0,25 százalékkal, 2,25 százalékra –, az év végéig félszázalékos növekedésre számítanak a szakértők. A külkereskedelem havi többlete 8,86 milliárd koronával január óta a legnagyobb értéket érte el júniusban, ami kéthavi csúcsra, 28,210 koronára lökte fel az ország valutájának euróárfolyamát. Szakértők szerint az hajtja az exportot, hogy a korábbi években az autóiparban, az elektronikában és más feldolgozóipari ágazatokban megvalósult beruházások „termőre fordultak”. Emellett egyre nagyobb szerepe van a cseh gazdaság jó teljesítményében a belső fogyasztás erősödésének is.
A cseh ipari miniszter, Milan Urban 50-60 milliárd koronás külkereskedelmi többletet vár az év végére a tavalyi 39,5 milliárd után. Az ország központi bankjának előrejelzése szerint a GDP növekedési üteme eléri a 6,6 százalékot. Az egyetlen makroadat, amely nem tekinthető pozitívnak, a munkanélküliségi ráta. Ez – összhangban az elemzői várakozásokkal – a júniusi 7,7 százalékról 7,9-re nőtt.
