Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A világ legszegényebb országai élelmiszer-ellátásukat illetően mindinkább függnek a világpiactól, sőt a saját termelés számos, nem a legkevésbé fejlettek közé tartozó országban sem képes lépést tartani a népesség növekedésével – állapította meg a FAO és az OECD közös jelentése (Agricultural Outlook, 2006–2015). Az urbanizáció és az étkezési szokások megváltozása ugyancsak átalakítja az igényeket: a marhahúsfogyasztás például harmadával is növekedhet a következő tíz évben. Az szinte bizonyos, hogy a sok gabonát, illetve húst importáló országok mindjobban ki lesznek téve a piaci fluktuációnak, különösen hogy megrekedni látszanak a világkereskedelmi tárgyalások.
Hiába nőtt az utóbbi tíz évben az agrártermelés a fejlődőknél gyorsabban, mint a gazdagabb országokban, az előbbieknél még mindig alacsony a termelékenység, amin csak nagyobb infrastrukturális és képzési beruházásokkal lehetne segíteni – mondják az OECD és a FAO szakértői A következő évtized végére így is kissé visszamegy a gabona világpiaci ára, mert a kínálat meghaladja majd a keresletet; a búza a 2010 júniusával véget érő szezonban érheti el az árcsúcsot. A legnagyobb búzaexportőrök továbbra is az „ötök” lesznek (Argentína, Ausztrália, Kanada, az USA és az EU), ám egyre komolyabb versenytársként jelenik meg majd Kazahsztán és Ukrajna. Az első számú búzaexportőr 2015-ben is az USA marad, de Kanadával együtt számolt piaci részesedése zsugorodni fog Ausztrália, az EU, Argentína és a Fekete-tenger térségének szállítói javára.
