Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A közép-európai régió nálunk még mindig „visegrádiként” emlegetett négy országában a múlt héten zárult a kamatdöntő jegybanki ülések soros fordulója; ezeken csak az MNB monetáris tanácsa emelt a kamatszinten, a cseh, a lengyel, illetve a szlovák központi bank a tartás mellett maradt. A magyar kamatelőny jelenleg 2,25 százalékpont, ami az év végére valószínűleg valamelyest még nőhet is – a többi régiós országban is várhatók ugyan az idén még emelések, ám azok mértéke csekélyebb lehet –, ami vonzóbbá teheti a magyar papírokat azoknak a befektetőknek, amelyek a régiót nem egy portfólióban kezelik.
Az EU legalacsonyabb, májusban 0,9 százalékos inflációját felmutató Lengyelországtól nem várnak változtatást az elemzők legalább az év végéig, akkorra azonban az 5 százalék fölötti GDP-növekedés és a régiós okok miatt is nyomás alá kerülő zloty esetleg a szigorítás felé hajlíthatja a jegybankot. A többi ország esetében szinte bizonyosra veszi a piac a gyorsabb emelést – mondta például, másokkal egyetértésben, a Danske Bank szakértője –, hiába olvastak ki az elemzők a múlt heti Fed-döntés kommentjéből utalásokat az emelési ciklus végére. A nyolc hónapja változatlan kamatszintű cseheknél az infláció már túllépte a jegybank által „belőtt” 3 százalékos éves célt, a korona pedig együtt „szenved” a többi feltörekvővel. A szlovák jegybank már májusban rászánta magát egy váratlan, 50 bázispontos szigorításra, ez azonban kevés lehet, hiszen nemcsak a májusban már 4,8 százalékra ugró infláció nyomaszthatja a piacot, hanem a választások után kialakult, általában minimum aggasztónak nevezett politikai felállás is, amely a reformok visszavételével fenyeget.
