Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Meg kell kezdeni az egyeztetést egy közös európai minimálbérről – javasolta Jacques Delors, a brüsszeli bizottság volt elnöke, akinek a nevéhez fűződik a jó húsz éve útjára indított „társadalmi párbeszéd” víziója. A ma is nagy tekintélyű szocialista politikus szerint ez is elősegítené az Európai Szocialisták Pártja (PES) kezdeményezését, az „új szociális Európa” megteremtését – racionális elme lévén egyből hozzátette, a közös minimumot az egyes tagállamok fejlettségi szintjével arányosan kellene elképzelni.
Európában (ezen most nem csak az EU-országokat értve) jelenleg széles skálán szóródik a törvényes minimálbér, az oroszországi havi 32 eurónak megfelelő összegtől a majdnem ötvenszeresét jelentő luxemburgi 1503 euróig – derül ki az Európai Munkaadói Szövetség (FedEE) legfrissebb adataiból. Ausztriában, Dániában, Finnországban, Németországban, Olaszországban és Svédországban nincs általánosan kötelező minimum; ezek hagyományosan erős szakszervezetekkel rendelkező országok, ahol az egyes ágazati megállapodásokban kötik ki a minimálbért, ily módon lefedve a foglalkoztatottak zömét. A minimálbér emelését országonként változóan szabályozzák: Franciaországban – amely a negyedik az európai minimálbér-ranglistán – például évente 2,75 százalékkal automatikusan növelik az infláció ellensúlyozása végett, de extra emelések is beleférnek. Jean-Louis Borloo munkaügyi miniszter most júniusban azzal a szándékkal javasolt 3,05 százalékos arányú emelést, hogy növeljék a munkások vásárlóerejét – megjegyzendő, jövőre elnökválasztás lesz, így ez akár már a kampány részének is tekinthető. Ha a javaslat átmegy, akkor órabérben számolva legkevesebb 8,27 eurót kell majd kapnia a minimálbéren foglalkoztatott 2,5 millió franciának.
A különbségek egyébként nem csak az összeg tekintetében nagyok, hanem abból a szempontból is, hogy a legálisan foglalkoztatottak mekkora hányada van minimálbéren bejelentve. Az Eurostat 2005. januári adatai szerint nyolc országban ez az arány 3 százalék alatt maradt (ide tartozott Szlovákia, Csehország és Szlovénia is), a legmagasabb minimumot fizető Luxemburgban viszont 16,9 százalék, Franciaországban 13,4 százalék volt. Az uniós statisztikai hivatal szerint Magyarországon 8,1 százalék volt tavaly év elején a minimálbéren foglalkoztatottak aránya.
