Egy fronton már biztos soha nem látott eredményt produkáltak a németek a futballvébé alatt: a GfK gazdaságkutató által összeállított fogyasztói bizalmi indexen belül a vásárlási hajlandóság részindexe 54,2 pontra emelkedett – ebben a magasságban még egyszer sem volt az 1980 óta végzett vizsgálat történetében. Az összesített mutatóra se lehet panasz: a júniusi végleges 7 százalékról 7,8-ra emelkedett, ez csaknem öt éve, 2001 novembere óta nem látott szint. Az elemzők a focivébé által generált vásárlások mellett a jövőre esedékes 3 százalékpontos áfaemeléssel is magyarázzák a bizalmi indexet felhúzó fogyasztási eufóriát; a gazdasági várakozások részmutatója több mint 10 ponttal visszaesett. Személyes elkölthető jövedelmével kapcsolatban még inkább pesszimista a kétezer megkérdezett: ennek a részindexe hathavi mélypontra, mínusz 8,9 pontra csökkent a májusi 5,2 pont után.
A GfK összesített indexe lényegében ugyanazt a trendet tükrözi, mint az egy nappal korábban közzétett, mértékadónak tekintett üzleti bizalmi mutató, az Ifo-index, amely a várakozásokkal ellentétben tizenöt évi magasságba emelkedett júniusban (NAPI Gazdaság, 2006. június 28., 8. oldal). A kommentárok abban is benne látták a „focihatást”, mindazonáltal a GfK vezetője, Klaus Wübbenhorst a mostani felmérés ismertetésekor a Reutersnak nyilatkozva azt hangsúlyozta, hogy az általános hangulat Németországban nagyon pozitív. A hírügynökségek által megkérdezett banki elemzők ugyanakkor többnyire arra figyelmeztettek, hogy például az adóemelés miatt előrehozott vásárlásokat később le szokták spórolni, s jövőre egészen másképp nézhetnek majd ki a bizalmi indexek.
