Az állatokkal való „emberi” bánásmód másik oldala, hogy a fogyasztók vajon készek-e megfizetni az „állatbarát termékek” magasabb árát? Az EU 2006 és 2013 közötti időszakra vonatkozó állatjóléti cselekvési tervének célja az állatjólét lehető leghatékonyabb biztosítása. Ezt kellene elérni minden EU-ágazatban, az unió és a harmadik országok közötti kapcsolatokban és az amszterdami szerződéshez mellékelt, az állatok védelméről és kíméletéről szóló jegyzőkönyvnek megfelelően, amely kimondja, hogy az állatokat érző élőlényeknek kell tekinteni - írja az euroactiv.hu.
Úgy tűnik, az állatok elviselhető élethez való joga már elfogadott a köztudatban, mégsem gondol erre az emberek többsége, amikor élelmiszert vásárol, és az esetleg jelentősen magasabb árat az emberek már nem hajlandók megfizetni az úgynevezett „állatbarát termékekért". Egy Eurobarometer közvélemény-kutatásból az derül ki, hogy nem szerepel kellő súllyal az állatjólét ügye saját országuk mezőgazdasági politikájában. Az emberek mindezzel együtt a tojótyúkok életkörülményeit ítélték a legrosszabbnak, a sertésekét és a tehenekét elviselhetőbbnek. Nagy-Britannia, Írország, Franciaország, Olaszország és Németország lakosainak egyharmada állatjóléti meggondolások miatt csökkentette a húsfogyasztását. Az is kiderül, hogy a jó körülmények között tartott tyúkok „boldog” tojásaiból ma két és félszer annyi fogy, mint tíz évvel ezelőtt.
