Nem valószínű, hogy az elmúlt évtizedben megszokottnál stabilabb kormány állhat föl a ma kezdődő cseh parlamenti választások után, ez azonban egyelőre aligha fenyegetheti a kiugró növekedést produkáló gazdaság alapjait. A ma kormányzó szociáldemokraták, illetve a nyolc év után revánsra készülő jobboldal között gazdasági téren az euró kérdésében a legélesebb az ellentét – utóbbiak álláspontja paradox módon inkább a közös pénz bevezetését csöppet sem sürgető kommunistákéhoz áll közel. A baloldal amúgy a munkanélküliség csökkentésére, a jóléti juttatások bővítésére összpontosít, a jobboldal viszont az egykulcsos adóra fokuszálja programját. Prága már teljesítette az eurócsatlakozás feltételeit, de külföldi elemzők figyelmeztetnek: az adósság/GDP arány érezhetően romlik, középtávon a költségvetési deficit problémájával is szembe kell majd nézni. Egyelőre azonban Csehország a külföldi befektetők kedvence, Prága a nagy közép-európai átalakulás mintavárosa. Az az időszak viszont már elmúlt, amikor a puszta „közép-európai” jelző elegendőnek látszott egy-egy intézmény vagy kezdeményezés létjogosultságának igazolására. Az élet- és piacképesek persze megmaradtak – például a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) –, mások új terepeket keresnek, de akadnak olyanok is, amelyek csendes kimúlásra ítéltettek.
