Szlovákia várhatóan a valószínű kormányváltás után is ragaszkodik majd eredeti célkitűzéséhez, hogy 2009-ben csatlakozik az eurózónához, de sokan kételkednek benne, hogy az új vezetés is tartani fogja magát az ehhez szükséges költségvetési szigorhoz – írta elemzésében a Reuters. Szlovákia mind a gazdasági növekedés ütemét, mind az államháztartási hiány helyzetét tekintve messze a legjobban áll a négy közép-európai ország közül, és az Európai Bizottság, valamint az Európai Központi Bank (ECB) egyetértésével már fél évvel a korábban tervezett dátum előtt, tavaly novemberben belépett a valutaunió előszobájának tekintett ERM–2 árfolyam-mechanizmusba, azaz az euróhoz kötötte fizetőeszközét. A június 17-én esedékes parlamenti választás után azonban várhatóan a populista Smer párt alakít kormányt egy szélesebb koalíció élén, és nem kizárt, hogy ennek a Dzurinda-kormány által kidolgozott konvergenciaprogram látja kárát. Az esetleges fiskális lazítás hatásai a BNP Paribas közép-európai elemzője szerint 12–18 hónap múlva jelentkeznek. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) múlt heti jelentésében már arra figyelmeztette Pozsonyt, hogy a jelenlegi kormány által tervezettnél is nagyobb szigorításra lesz szükség a büdzsében, mivel a nyugdíjreform a korábban gondoltnál nagyobb költségekkel jár majd. (A konvergenciaterv értelmében az államháztartási hiány a nyugdíjreform költségeit is figyelembe véve éppen a GDP 3,0 százalékára rúg jövőre.) A Nemzetközi Valutaalap ugyancsak a múlt héten közölte, hogy további erőfeszítésekre lesz szükség, különben Szlovákia könnyen búcsút mondhat éltanuló szerepének.
Gáti Tibor