Csehországban áprilisban havi összevetésben 0,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, az éves infláció – akárcsak márciusban – 2,8 százalékos volt. A szintén tegnap nyilvánosságra hozott külkereskedelmi statisztika szerint a mérleg a vártnál nagyobb, 9 milliárd korona (403 millió dollár) többletet mutatott, az export 20 százalékkal bővült. A munkaügyi minisztérium adatai szerint mindeközben 8,8 százalékról 8,3 százalékra ment le a munkanélküliségi ráta. Mind a három adat kellemes meglepetésként érte a piacot, így nem csoda, hogy a korona erősödött az euróval szemben. A jelenlegi kurzus több mint 6 százalékkal erősebb az egy évvel ezelőttinél.
A szakértők szerint a tegnapi adatok arra utalnak, hogy a tavaly 6,9 százalékkal bővülő cseh gazdaságban a növekedés az inflációs nyomás fokozódása nélkül megy végbe, sőt miután jellemzően az export húzza a gazdaságot, így külső egyensúlyi problémák sem jelentkeznek. A növekedés tovább is gyorsulhat, az első negyedéves GDP-statisztika az elemzők szerint akár 7 százalékos növekedésről is számot adhat. Az alacsony inflációs ráta miatt a piac nem számít a jelenleg 2 százalékos, azaz az eurózónában érvényes 2,5 százalékos szint alatti irányadó kamatláb megemelésével, szigorításra legfeljebb június után számítanak.
A tegnapi jelentések fényében kijelenthető, hogy a maastrichti kritériumokkal kapcsolatban Csehországban bizonyosan nem az inflációval lesz a legtöbb gond, jóval több probléma jelentkezik az államháztartás terén. Az idén a cseh áht-hiányt a GDP 3,8 százalékára tervezték, jövőre pedig 3,3 százalékos lehet a deficit, és csak 2008-ban érné el Prága az euró bevezetéséhez szükséges, 3 százalék alatti szintet. A júniusi parlamenti választások fő esélyese, a Polgári Demokrata Párt kormányfőjelöltje, Mirek Topolanek a fenntartható növekedés érdekében az állampénzügyek reformját és a még állami tulajdonban lévő vállalatok privatizálását ígéri, de ezzel párhuzamosan adócsökkentést is végrehajtana győzelme esetén.
Kolozsi Pál