Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Pozsonyban olcsóbb a cégalapítás, mint Magyarországon, irodát is alacsonyabb áron lehet bérelni, és a munkabér is elmarad a magyartól. A rárakódó, a munkaadót terhelő elvonás viszont minimálisan magasabb, de ezt ellensúlyozza a napi kiadások alacsonyabb volta.
A magyar–szlovák üzleti kapcsolatokban leggyakoribb társasági forma a kft. és az rt. Ami a helyi béreket illeti, Szlovákiában 2005-ben 17 274 korona (121,7 ezer forint) volt a bruttó átlagbér. A munkavállaló biztosítását a munkáltató fizeti a munkavállaló adóalapja 35,2 százalékáig, míg a munkavállaló biztosításaira adóalapjának 13,4 százalékát fizeti. Vagyis a munkabér alacsonyabb, viszont a munkaadóra eső közteher valamivel magasabb, mint Magyarországon. A szabadfoglalkozású személyek számára 2004-től lehetővé teszik, hogy a vállalkozókhoz és iparosokhoz hasonlóan átalányadót fizessenek. Az adó- és járulékterheket figyelembe véve a 17 274
koronás bruttó bér
13 554 korona nettó bérnek felel meg, a munkaadó által befizetendő járulékokat is figyelembe véve a teljes összeg 23 354 koronára rúg. Pozsonyban az országos átlagnál magasabbak a fizetések, 2005-ben a főváros átlaga 23 212 korona volt. Szlovákia lépett az elsők között egyébként az adórendszer egyszerűsítése terén, pár éve már egységesen 19 százalékos az áfa, a társasági adó és az szja.
A szlovák fővárosban 12 korona (84 forint) a taxitarifa kilométerenként, egy kiadósabb étkezés – egy átlagos étteremben – pedig 200–300 koronából (1410–2150 forintból) kihozható.
