Az Európai Unió visszautasította a moszkvai vádakat, hogy diszkriminatív módon akadályozza a Gazprom nemzetközi terjeszkedését. Az orosz gázvállalat európai akvizíciós ügyleteire ugyanazok a trösztellenes törvények vonatkoznak, mint bármilyen más vállalatéra – írta Viktor Hrisztyenko orosz gazdasági miniszterhez intézett levelében Andris Piebalgs, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős tagja. Az ilyen ügyletek elbírálásakor komoly súllyal esik a latba, hogy monopolhelyzeténél fogva kizárólagos orosz gázszállító az EU-ban. Az unió emellett kölcsönösséget követel Oroszországtól és nyomást gyakorol Moszkvára, hogy ratifikálja az energiachartáról szóló szerződést, amely kötelezné, hogy az eddigi gyakorlattal szemben nyissa meg a hatalmas orosz gázelosztó hálózatot a külső szállítók előtt.
A levél, amelyet az EU soros elnökségét adó Ausztria gazdasági minisztere, Martin Bartenstein is aláírt, válasz a Gazprom és Putyin elnök múlt heti fenyegetésére, hogy a gázszállításokat Ázsia felé irányíthatják, ha az EU-országok megakadályozzák belépését az uniós gázelosztó piacra, így egyebek között London megakadályozza a legnagyobb brit energetikai cég, a Centrica Plc – a British Gas Plc tulajdonosa – egy részének felvásárlását. Az EU, mint hangsúlyozták, a jövőben is számít a Gazpromra, mivel érdekelt a gázszállítások bővülésében, de elvárja az áttekinthetőséget és azt, hogy a szállítások a kitűzött időben történjenek. Európa azonban korántsem egységes a Gazprom tekintetében: Piebalgs és Varsó már korábban bírálta a Balti-tenger alatt létesíteni tervezett orosz–német gázvezetékről szóló megállapodást. Radek Sikorski lengyel védelmi miniszter azonban most kicsapta a biztosítékot azzal, hogy a megegyezést az 1939-ben kötött Molotov–Ribbentrop paktumhoz hasonlította. A vezető német politikusok felszólították Kazimierz Marcinkiewicz lengyel kormányfőt: utasítsa rendre miniszterét és Sikorski vonja vissza kijelentését.
A Gazprom, amely Európa gázszükségletének negyedét szállítja, a növekvő nyersanyagárak és az orosz gáz iránti túlkereslet nyomán mostanra a világ harmadik legnagyobb értékű vállalatává vált a maga 269 milliárd dolláros piaci kapitalizációjával, megelőzve a Microsoftot. Az amerikai szoftveróriás a múlt pénteken bejelentett, vártnál gyengébb eredmény nyomán 30 milliárd dollárt vesztett értékéből, amely jelenleg 246 milliárd dollár. A listát az Exxon Mobil és a General Electric vezeti 381, illetve 358 milliárd dollárral.
Gáti Tibor