Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A legális önrészfizetés, közvetlen egyéni fizetés valamennyi országban megjelenik, de döntően a gyógyszerek vásárlásánál kap nagyobb szerepet – derül ki az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (ESKI) kelet-európai egészségügyi rendszerekről készített tanulmányából. A csatlakozott országok egy részében (Szlovákia, Észtország, Lettország, Ciprus) vizitdíjat, kórházi napidíj-fizetési kötelezettséget vezettek be. Az egészségügy finanszírozásában kiegészítő forrásként megjelent az önkéntes egészségbiztosítás, bár összességében ennek piaca mindenütt kicsi maradt. A kiegészítő biztosítások célja a társadalombiztosításból kizárt szolgáltatások fedezése. Mivel a legtöbb országban hiányzik a társadalombiztosítás alapszolgáltatás-csomagjának definiálása, nem látszódnak a határok, a betegnek így valószínűleg kényelmesebb, ha közvetlenül az orvosnak fizet, mintsem egy magánbiztosítást vásároljon. Néhány országban (Csehország, Szlovákia) a magánbiztosítók is részt vehetnek a kötelező társadalombiztosításban. Szlovéniában a magánbiztosítás aránya talán a legnagyobb, az egészségügyi kiadások 12 százalékát adja. Mivel a biztosítottak a költségek 10-15 százalékáig hozzájárulnak a költségekhez, ezt a részt a szlovének 90 százalékát érintő magánpénztárak fedezik. Miután a törvény alapján szervezett magánbiztosítás Szlovéniában a kötelező egészségbiztosításban lévő kötelező önrész fedezetére szolgál, ez felfogható indirekt járulékemelésnek is.
A hálapénz súlyos probléma Magyarország mellett Lengyelországban, Szlovákiában, de jelen van a balti országokban is. Kevéssé jellemző azonban Csehországban, ahol az orvosi bérek az infláció fölött nőttek.
