Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A holland kormánynak nem sikerült a hágai parlamentben megvédenie tervét, hogy januártól megnyitja a munkapiacot az új tagországok munkavállalói előtt, sőt már előtte is lazít a jelenlegi feltételeken. A képviselők többsége május 1-jétől csak azokban az ágazatokban fogadná el a könnyítést, ahol a munkaadók és a munkavállalók egyezségre jutnak. A januári teljes piacnyitást javasoló Henk van Hoof államtitkár bejelentette, hogy a kormány visszavonja a múlt héten elfogadott döntést, és értesíti az Európai Bizottságot, hogy továbbra is fenntartja a korlátozásokat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ügy reménytelenül elbukott, hiszen enyhíteni mindig lehet. Az új forgatókönyv szerint a kormány elfogadja, hogy az ágazati kivételekről a szociális partnereknek kell előbb megállapodniuk, a hágai parlament erről a jövő héten folytatja a vitát. Ami a januári nyitást illeti, Van Hoof közölte: az év vége előtt jelentést készít arról, milyen módon szavatolhatják, hogy az új tagországokból érkező munkavállalók nem dogoznak majd feketén és rájuk is vonatkozik az érvényes kollektív szerződés. Amennyiben az derülne ki, hogy erre nincs kellő garancia, akkor marad a jelenlegi állapot, hogy a munkaügyi központ (CWI) beleegyezése szükséges a kvótákon alapuló munkavállalási engedély kiadásához. Az EU-tagállamoknak május 1-jéig kell értesíteniük az Európai Bizottságot, fenntartják-e a nyolc kelet- és közép-európai ország munkavállalóit sújtó megkülönböztetést. Nagy-Britannia, Svédország és Írország a kezdetektől nyitott, Lisszabon, Madrid és Helsinki csatlakozik hozzájuk, míg Dánia fokozatosan enyhít. Luxemburg és Athén még nem döntött, Ausztria és Németország további három évre zárva tartja munkapiacát.
