– Erős gazdasági fellendülésnek vagyunk tanúi – jelentette ki az uniós pénzügyminiszterek hétvégi találkozójának házigazdája, Karl-Heinz Grasser a soros elnökség nevében, és kérte kollégáit, hogy éljenek a kedvező körülménnyel és mérsékeljék a költségvetési deficitjüket. A trend egyébként megfordult: az euróövezet átlagos hiánya messze a maastrichti kritérium, a GDP három százaléka alatt van – míg az Európai Bizottság 2,9 százalékot prognosztizált 2005-re, addig a valóság 2,4 százalék lett (2004-ben 2,7 százalékon állt). Legalábbis, ha a fővárosokból érkező adatok rendben vannak – jegyezte meg maliciózusan Joaquín Almunia, a monetáris politikáért felelős bizottsági tag, aki veszélyt lát a fogyasztók eladósodásában, amiért főként a dráguló ingatlanpiac a felelős. A növekedést kedvezőtlenül befolyásolhatják a tagállamok protekcionista törekvései – erre az Európai Központi Bank elnöke, Jean-Claude Trichet figyelmeztetett, aki szerint az olaj drágulása is fékező tényező.
Az EU versenyképességére viszont előnyösen hatna, ha harmonizálnák a társasági adóalap megállapítását, amint azt a múlt héten hivatalosan is javasolta – egyelőre csak széles körű konzultációra felszólítva – az adópolitikáért felelős magyar bizottsági tag, Kovács László. Grasser szerint a tagállamoknak egyértelműen a többsége rokonszenvezik az ötlettel, amely egyszerűsítené, olcsóbbá tenné a cégek bürokratikus terheit, és megnyitná az utat egy „lazább együttműködés” irányába. Mint Kovács többször is célzott rá, ha a 2008 körülre konkrét formát öltő javaslat nem nyerné el a szükséges egyhangú támogatást, (ma hat-hét ország ellenzi) akkor a bizottság kezdeményezheti, hogy az egyetértők csoportja a megerősített együttműködés keretében hozza összhangba az adóalap kalkulációját – ami azonban – legalábbis rövidebb távon – nem vezetne el adóharmonizációhoz. Peer Steinbrück német pénzügyminiszter Ausztria szemére vetette, hogy alacsonyabb társasági adóval teremt konkurenciát, a német cégek átköltözésétől fél – Grasser megköszönte az ingyen reklámot. A miniszterek jónak ítélték Szlovénia esélyét az euró 2007-es bevezetésére, amit már nem tudtak elmondani az aggasztóan magas inflációt produkáló másik jelöltről, Litvániáról. A miniszterek és a bizottság világossá tette, hogy a májusi jelentésnek, és annak nyomán a döntésnek szigorúan a gazdasági-monetáris szempontok alapján kell állnia, nem lehet helye politikai megfontolásnak.
