Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kedden a késő esti órákban sikerült Strasbourgban megállapodnia az Európai Parlament (EP), a tagállamok és az Európai Bizottság (EB) képviselőinek a 2007–2013 közötti költségvetésről. Bár a tavaly decemberi csúcs kompromisszumra jutott az összesen 862,4 milliárd eurós büdzséről, azt a vétójoggal rendelkező EP elégtelennek ítélte és további 12 milliárdot követelt. A közel nyolcórás keddi alkuban végül az EP négymilliárddal növelte a költségvetést, amelynek azonban csak a fele „friss” pénz, a másik fele a könyvelési, elszámolási átcsoportosításokból jön, tehát a főösszeg 864,4 milliárd. Döntés született ugyanis arról, hogy a másfél milliárdos vésztartalék a jövőben nem számít bele a költségvetésbe, továbbá az EU-intézmények alkalmazottainak nyugdíjreformja is fiadzik félmilliárdot. Az extra pénzből az EU versenyképességét növelő tételek hízhatnak, köztük a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének TEN programja, több jut az oktatásra, így a nemzetközi diákcsere Erasmus programjára és jól jár a korábban mostohán kezelt közös kül- és biztonságpolitika is.
A tagállamok nevében a soros osztrák elnökség nyilatkozatot adott ki a költségvetés fegyelmezettebb, felelősségteljesebb felhasználásáról. Az EU számvevőszéke ugyanis több mint egy évtizede nem hajlandó a büdzsé könyvelésének jóváhagyására, mert a közösségi pénzek elköltése ellenőrizhetetlen a tagországok könyvviteli szabálytalanságai miatt. Az EP ígéretet kapott arra is, hogy a költségvetési irányelvek tervezett 2009-es felülvizsgálatát együtt végzik vele. Az úgynevezett intézményközi megállapodást még formálisan meg kell erősíteniük a tagállamoknak; ezt az EP várhatóan májusi plenáris ülésén tűzik szavazásra, elfogadásához egyszerű többségre lesz szükség. A megállapodást üdvözölték a tagállamok és az EP-frakciók is; utóbbiak kiemelték, hogy bár nem ideális, de a lehetőségekhez képest sikerült a maximumot kicsikarni. Az új tagországok szempontjából pedig az a fontos, hogy most gőzerővel megkezdődhet az EB-n belül a felzárkóztatási források feltételrendszerének kidolgozása, amelyhez illeszthetőek lesznek a nemzeti fejlesztési programok.
