Az Európai Bizottság (EB) holnap hivatalosan megindítja az eljárást Franciaországgal szemben, amiért Párizs a közelmúltban 11 stratégiailag fontos szektort helyezett védelem alá a külföldi konkurenciával szemben. Bár Brüsszel elismeri, hogy egyebek között a nemzetbiztonsági megfontolások alapján indokolt megakadályozni, hogy külföldi tulajdonba kerüljenek bizonyos kulcságazatok, Párizs ezen túl messzire megy. Nehezen védhető például, hogy a külföldi vállalatfelvásárlás tilalma kiterjed a kaszinókra vagy a biotechnológia ágazatra. A francia kormány a pénzmosás, illetve a terrorizmus veszélyével magyarázza a korlátozást, ám a tőke szabad áramlásáért felelős belső piaci biztos, Charlie McCreevy szerint az érvelés túlságosan is átlátszó. Az EB elnöke, José Manuel Barroso pénteki firenzei előadásában kifejtette, a francia eljárás az unió politikai lényegét is aláássa, mivel az EU-t éppen az különbözteti meg más országok egyéb intézményes csoportjaitól, hogy a kormányközi eljárást felváltotta a közösségi politika. Franciaországot – Spanyolországgal együtt – más tagállamok is bírálják, mert megakadályozza a Suez közműszolgáltató csoport külföldi felvásárlását.
Thierry Breton francia pénzügyminiszter viszont – saját megfogalmazása szerint – azzal a „jó hírrel” érkezett pénteken Brüsszelbe, hogy a francia államháztartási hiány tavaly csak a GDP 2,87 százaléka volt, azaz 2001 után először után sikerült a stabilitási és növekedési megállapodásban vállalt 3 százalék alá szorítani.
