Gazdasági növekedése és a foglalkoztatottság javítása érdekében szinte létfontosságú, hogy az Európai Unió minden polgára számára hozzáférhető legyen a széles sávú internet. Az Európai Bizottság mozgósítani kívánja a rendelkezésére álló közösségi politikákat, hogy megteremtse a teljes lefedettség feltételeit, és minél hamarabb megszüntesse a város és a vidék között tátongó szakadékot. Ma a 15 régi tagállam városaiban a lakosság 90, vidéken csupán 60 százalékának van lehetősége a gyors adatátvitelű internetes szolgáltatásra. Az új tagoknál a különbség még nagyobb. A bizottság a helyzet javításához széles eszköztárat kínál: egyrészt a távközlési szabályozással, másrészt a strukturális és vidékfejlesztési alapok forrásával. A brüsszeli kampányt a bizottság tagjainak részvételével indították el. Miközben a versenypolitikáért felelős Neelie Kroes a piaci liberalizálás hatásait dicsérte, nem győzte hangsúlyozni az állami segélyek előírásai betartásának fontosságát, hogy elkerüljék a versenytorzító hatásokat. Mindazonáltal megengedhető az állami beavatkozás, amikor a kieső, gyér lakosságú körzetek infrastruktúrájának kiépítéséről van szó. Az alacsony népsűrűség miatt ugyanis nem kifizetődő a szolgáltatás, így a mentőkötél indokolt, például az állami–magán partneri konstrukcióban. A szabályok rugalmas interpretációját tanúsítja, hogy a közelmúltban ír, brit, spanyol és osztrák állami támogatásról állapították meg, hogy összeegyeztethető az uniós joggal. A mezőgazdaságért felelős Mariann Fischer-Boel arra hívta fel a figyelmet, hogy a vidékfejlesztés középpontjába egyre inkább az új üzleti lehetőségek terjesztése, elősegítése kerül, és ehhez elengedhetetlen eszköz a széles sávú internet. A vidékfejlesztési alap 2007–2013 közötti hetvenmilliárd eurójából hálózatfejlesztésre is lehet fordítani. A információs társadalomért felelős Viviane Reding szerint ha jól sáfárkodnak ezzel az eszköztárral, akkor 2010-re mindenki számára rendelkezésre állhat a gyors adatátvitelű szolgáltatás.
