Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az energiapiac teljes liberalizálásának megteremtése, páneurópai energetikai közösség létrehozása, közös felügyelő-szabályozó hatóság felállítása és a tagállamok energiafogyasztásának és tartalékképzésének koordinálása – ezekkel foglalkozik többek közt a brüsszeli javaslat. A kihívások – mondta a bizottság elnöke, José Manuel Barroso – ismertek: az apadó európai készleteket a kereslet növekedése kíséri, a tagállamok beruházási kedve lanyha, miközben a klímaváltozás is beavatkozást sürget.
Az egyik legfontosabb cél az EU energiafüggőségének csökkentése. Az unió gázfogyasztásának például a felét csupán három ország: Norvégia, Algéria és Oroszország fedezi (ráadásul egyik sem tagja az EU-nak). És míg a mai energiafogyasztás felét adja az import, húsz-harminc év múlva a 70 százalékát teszi majd ki a behozatal. Brüsszel a külkapcsolatok kialakításában fontos szerepet szán az energiaimport szempontjainak. Első helyen szerepel egy keretmegállapodás Moszkvával, a tartós együttműködés Oroszországnak is érdeke. Barroso azt is bejelentette, hogy a március 23-i EU-csúcs előtt energiakérdésekről tárgyal Vlagyimir Putyin elnökkel. Bár az Európai Bizottság már két alkalommal is javasolta közös energiapolitika kialakítását, a kezdeményezés jogalap híján elvetélt, a belső piac ugyanis nem terjed ki az energiára. A mostani indítvány azonban találkozik a tagállamok hasonló szándékával, ezért jó esély van arra, hogy a Brüsszel által előterjesztett hat prioritás kedvező visszhangra lel. A cél, hogy a nemzeti akadályok lebontásával növekedjék a piaci szereplők versenye, kialakítva az európai energiahálózatok szabályozását, ami a különféle hálózatok egymáshoz kapcsolását segíti. A szolgáltatási zavarok enyhítésének eszköze az európai szolidaritás, amelynek része a kötelező tartalékképzés jelenlegi előírásainak a felülvizsgálata, kiterjesztve például a földgázra is. Elemezni kell az összes energiaforrás előnyeit és hátrányait, hogy uniós szintű célkitűzéseket lehessen megállapítani, hangsúlyozottan tiszteletben tartva a tagországok jogát arra, hogy energetikai stratégiájukat maguk szabják meg.
