Bár 2005 végén mind Európában, mind pedig az Egyesült Államokban lassult a gazdasági növekedés üteme, most az Atlanti-óceán mindkét partján újra fellendülőben van a gazdasági aktivitás – mondta tegnap Jean-Philippe Cotis, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) vezető közgazdásza. A párizsi székhelyű szervezet szerint az idei első két negyedévben az eurózóna bruttó hazai terméke (GDP) 0,6 százalékkal nőhet negyedéves alapon, míg az Egyesült Államokban január és március között 1,1 százalékos lehet a növekedés, az év második negyedéve pedig 0,9 százalékos bővülést hozhat. A tavalyi negyedik negyedév az eurót használó országokban mindössze 0,3 százalékos növekedést mutatott, a washingtoni statisztikusok pedig – elsősorban a hurrikánok pusztítása és közvetett hatása miatt – csupán 0,4 százalékos növekedési ütemről számoltak be. Cotis szerint a gazdasági fellendülés a magas és volatilis energiaárak ellenére megy majd végbe a vezető gazdaságokban, de bizonyos növekedést elősegítő tényezőkkel nem lehet számolni a jövőben. A szakértő úgy véli, hogy az egyik legfontosabb ilyen kockázati tényező egyes túlárazott ingatlanpiaci szegmensekhez köthető. Az OECD előrejelzése szerint a tavalyi évet erőteljes bővüléssel záró Japán növekedési üteme az idei első félévben csökkenni fog, de van rá esély, hogy a szigetországban véget érjen a deflációs időszak. Elképzelhető, hogy az Egyesült Államokban további monetáris szigorításra kerül sor, de ez többek között az ingatlanárak alakulásának függvénye – áll a jelentésben. A G–7, azaz az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország ciklikusan igazított, összesített államháztartási hiánya az utóbbi három évhez hasonlóan tavaly is meghaladta a GDP 3,5 százalékát. Ennek attól függetlenül fiskális kiigazítást kellene kiváltania, hogy figyelembe vennénk a fejlett országok társadalmának öregedését és az ebből adódó költségvetési gondokat – vélik az OECD elemzői.
Kolozsi Pál
Papp Zoltán