A tanácsadó cég a Stores magazinnal együttműködésével készített tanulmánya a 250 legnagyobb globális kiskereskedelmi lánc helyzetét vizsgálta. A felmérés alapján a világ 250 legjelentősebb kiskereskedelmi láncának tapasztalatai szerint a forgalom és az eredmények egyaránt emelkedtek a 2004-es pénzügyi évben az előző évhez képest. Bár a Top 250 kiskereskedelmi vállalkozás 36 százalékát az egyesült államokbeli kereskedők teszik ki, és szintén ők képviselik a Top 250 kiskereskedelmi értékesítési volumen 44,3 százalékát, részesedésük részben a dollár gyengülése miatt mindkét kategóriában csökkent a korábbi évekhez képest. Tavalyelőtt a dollár gyengült az euróval, az angol fonttal és egyéb valutákkal szemben, aminek eredményeképp nőtt a dollár alapú forgalom aránya és az európai kiskereskedők jobb eredményeket értek el. Az európai kiskereskedők viszonylagos előrelépéséhez hozzájárult az is, hogy az amerikai kiskereskedők kizárólag hazai piacra összpontosító stratégiájához képest nemzetközi tevékenységet folytatnak.
"Egyértelmű, hogy kockázatos kimaradni a globalizációból, ezt példázza a nemzetközi stratégiára építő európai kiskereskedők sikere" - mondta Gilles Goldenberg a Deloitte Franciaország szakembere, hozzátéve: "várható, hogy számos ország, például Kína növelni fogja jelenlétét a Top 250-es listán".
Csoportszinten a kiskereskedelmi forgalom 2004-ben összesen elérte a 2,84 billió dollárt, ami 8,9 százalékos növekedést jelent a Top 250 előző évi forgalmához képest. Az egészséges növekedés nagyrészt a világ számos táján tapasztalható élénk globális gazdasági helyzetnek köszönhető, bár az európai kontinensen tapasztalható megtorpanás rontott az ottani kiskereskedelmi vállalkozások teljesítményén. A lakásárak terén tapasztalt növekedés például egyes piacokon a gazdagság érzetét keltette a fogyasztókban, és serkentőleg hatott a lakossági fogyasztásra. A legnagyobb kiskereskedelmi vállalatok, még ha szerényen is, de tovább növelték piaci részesedésüket a korábbi évekhez képest. A Top 10 kiskereskedő összesített forgalma eléri a 817 milliárd dollárt, vagyis a top 250 összesített forgalmának 28,8 százalékát. (Tavaly a Top 10 az összesített forgalom 28,4 százalékát adta.) A Wal-Mart egymaga Top 250 összesített összforgalmának 10 százalékát adta, s továbbra is a világ legnagyobb kiskereskedelmi vállalatának számít. Az amerikai mamut forgalma több mint háromszorosa a második legnagyobb kiskereskedelmi vállalkozásénak, a francia Carrefourénak.
A jelentés megállapítja, a legnagyobb kiskereskedők növekvő mérete és piaci részesedése jelentős makrogazdasági hatással bír, a verseny fokozódása nyomán ugyanis csökkennek az árak, új lehetőségeket kínálva az értékorientált fogyasztóknak. A szakértők emellett rámutatnak, az élelmiszerüzletek még mindig túlnyomó többségben vannak a többi üzlettípushoz képest: a Top 250 majdnem 60 százaléka, a 10 legnagyobb forgalmú kiskereskedőből pedig kilenc élelmiszert árul az üzletek számtalan típusában kezdve a szupermarketekkel, a hipermarketeken, diszkont üzleteken, cash&carry/raktáráruházakon keresztül egészen a kisboltokig. Az elemzés szót ejt arról is, hogy az 50 leggyorsabban növekvő kiskereskedelmi társaság a Top 250 második feléből kerül ki, hiszen kisebb alapról indulva egyszerűbb gyors növekedést megvalósítani. Közülük csak 15 tartozik a 100 legnagyobb kiskereskedelmi vállalat közé, a Schwarz-csoport (Lidl) pedig a tizenegyedik helyen szerepel, és egyben az egyetlen, amelynek esélye van a 10 közé jutásra - ezzel is alátámasztva, hogy mekkora jelentősége van a diszkont áraknak a globális kiskereskedelmi szektorban.
A ranglista első három helyezettje Magyarországon nincs jelen, bár egyes pletykák szerint a listavezető Wal-Mart piacra lépése a küszöbön áll. A második a már említett francia érdekeltségű Carrefour, a harmadik pedig a szintén amerikai Home Depot. Mögöttük már magyarok számára is ismerős nevek jönnek: a negyedik helyen áll a német Metro AG, majd a brit Tesco következik. A következő három helyen amerikai cégek állnak, sorrendben a Kroger, Costco Wholesale és a Target. Utánuk jön a holland Ahold, amelyet a szintén magyarországi terjeszkedést fontolgató német Aldi követ. A fentiek alapján a tizenegyedik a Lidl-láncot működtető Schwarz-csoport. Az első húszban a hazánkban ismert láncok közül az Auchan kapott még helyet, a francia vállalat a tizenhatodik a listán.
