Az EU-tagállamok a belső piacra vonatkozó szabályok átültetésében minden korábbinál jobb eredményt produkáltak. Az Európai Bizottság legfrissebb kimutatása szerint az átvételi kötelezettségű (már lejárt határidejű) szabályok az összes irányelv 1,6 százalékát teszik ki. Feltűnő, hogy mennyivel jobban teljesítenek az új tagállamok: lemaradásuk csupán 1,2 százalékos, szemben a régiek 1,9 százalékával. Magyarország 0,7 százalékkal a harmadik, igen előkelő helyen áll. Általában az újak jó szereplését az magyarázza, hogy már a csatlakozási tárgyalások során a körmükre néztek, illetve a felkészülési periódusban nagy súlyt fektettek a jogharmonizációra. Mindez utólag is alátámasztja Günter Verheugen akkori bővítési biztos állítását, hogy a 2004-ben az EU történetének legjobban előkészített bővítésére került sor.
Az Európai Bizottság 1997 óta minden félévben kirukkol a belső piaci eredménytáblával, és a mostani mutatja a legjobb teljesítményt, bár még mindig elmarad az 1,5 százalékos kitűzött céltól. Litvániában a legalacsonyabb a hiány, majd a sorrend Dánia, Magyarország, Finnország és Lengyelország. A sor végén kullog Luxemburg (4,4) és Görögország (3,7), és bár Prága (2,5) és Róma (3,1) is a renitensek közé tartozik, Charlie McCreevy, az Európai Bizottság belső piacért felelős tagja nem marasztalta el őket, mert látványos felzárkózást hajtottak végre. Magyarország ellen a 2005. október 1-jei állapot szerint tíz lezáratlan jogsértési eljárás volt, ami a középmezőnyt jelenti, Litvánia (4) és Lengyelország (18) a két véglet.
