A madárinfluenza-járvány elérte az Európai Unió legnagyobb baromfitenyésztőjét is: a francia mezőgazdasági minisztérium megerősítette, hogy a hét elején Lyon közelében talált vadkacsákat a betegség emberre is veszélyes, H5N1 vírusa pusztította el. Az Európai Bizottság jelenleg is vizsgálja Hollandia és Franciaország indítványát a szárnyasok tömeges beoltására. A bizottság szerint pánikra nincs ok, fokozott elővigyázatosságra azonban annál inkább, miután vadkacsa- és hattyútetemeket már több tagállamban találtak, és az EU nagy-britanniai referencialaboratóriuma számos esetben megerősítette a H5N1 vírus jelenlétét. A baromfik tömeges beoltásáról mindazonáltal uniós szakértők döntenek. A dilemma súlyos: a beoltott állatok ugyanis a fertőzött egyedek testében is jelen lévő antianyagot állítanak elő, emiatt nem lehet azokat megkülönböztetni a betegektől. A beoltott baromfira ráadásul exporttilalom van érvényben. Brüsszel ugyanakkor bejelentette, hogy a jövőben nem hozza nyilvánosságra a laboreredményt, mivel az közvetlenül a tagállamok hatáskörébe tartozik.
Az Európai Unió döntéshozói, úgy tűnik, egyelőre elegendőnek ítélik a tavaly jóváhagyott – kötelező érvényű – intézkedéseket, amelyek értelmében a fokozottan veszélyeztetett zónákban (a fertőzött állatok lelőhelyének három kilométeres körzetében) a baromfit zárt ketrecben kell tartani, tilos az élőállat szállítása, a tíz kilométeres körzetet szigorú megfigyelés alatt kell tartani, a baromfihúst fokozottan kell ellenőrizni, a vadmadarak vadászata pedig tilos. Az EU agrárminiszteri értekezletén ma újra áttekintik a helyzetet. Róma már korábban jelezte, hogy kész akár engedély nélkül is megemelni a baromfiipar állami támogatását, mivel az országban az elmúlt hetekben hetven százalékkal visszaesett a baromfiértékesítés, aminek következtében az ágazatban 30 ezer munkahely vált fölöslegessé.
A kivételes szubvenció engedélyezésére más országok is hajlanak. Az Európai Bizottság, amely a vándormadarak tavaszi költözésével járó újabb veszélyekre is felhívta a figyelmet, az eddig érintett országokat anyagilag is támogatja (összesen ötmillió euróval, Magyarországot százezerrel) a fokozott megfigyelések érdekében.
