A tavalyi utolsó három hónapban negyedéves összehasonlításban az elemzői előrejelzésekkel összhangban mindössze 0,3 százalékkal bővült az eurózóna gazdasága. Éves összevetésben 1,7 százalékos volt a növekedés az Eurostatnak a német, a francia, a spanyol, a holland, az osztrák és a finn adatokon alapuló előzetes becslése szerint. A harmadik negyedévben 0,6 százalékos negyedéves, illetve 1,6 százalékos éves növekedést regisztráltak; a negyedik negyedévi részletes adatokat március 2-án teszik közzé.
A lassulás oka, hogy a térség legnagyobb gazdasága, a német stagnált a negyedik negyedévben az előző három hónaphoz képest és éves összevetésben is csupán 1 százalékkal bővült. Bár a gyenge kiskereskedelmi forgalomról és magas munkanélküliségről az utóbbi hetekben közzétett adatok lelohasztották valamelyest az optimizmust, a Reuters által megkérdezett elemzők ennek ellenére többet, 0,2 százalékos negyedéves és 1,6 százalékos éves bővülést vártak. Az előzetes adatok szerint a gyengülő euró miatt erősödő export hatását a közüzemi és – a GDP kétharmadára rúgó – lakossági fogyasztás visszaesése rontotta le. A francia gazdaság sem teljesített sokkal jobban: az utolsó negyedévet 0,2 százalékos negyedéves bővüléssel zárta; Spanyolország és Hollandia hasonló mutatója 0,9, illetve 1 százalék.
A német gazdaság megtorpanására utal a ZEW-index visszaesése is: a mannheimi központú gazdaságkutató által számított, több mint 300 elemző, illetve intézményi befektető megkérdezésén alapuló üzleti bizalmi mutató a januári 71,0 pontról februárban 69,8 pontra csökkent. A jelenlegi helyzet megítélésének indexe mindazonáltal 12,1 ponttal, mínusz 19,5 pontra emelkedett, a befektetők varázsgömbje tehát tartogathat még meglepetéseket. Elemzők szerint az Európai Központi Bank a gazdaság lassulására vonatkozó adatok ellenére márciusban emelni fogja a jelenleg 2,25 százalékos irányadó kamatot az inflációs veszély miatt.
Csaba Ferenc