Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jó esélyekkel várhatja a csütörtöki szavazást az EU szolgáltatási piacának liberalizálását szolgáló irányelv, miután az Európai Parlament két legnagyobb politikai csoportja, a szocialisták és a konzervatív néppártiak megegyezésre jutottak a beterjesztőjéről sokáig Bolkestein-direktívának nevezett előírás tartalmában. A plenáris ülés tegnapi vitájában is kiviláglott, hogy két szemlélet között kellett kompromisszumot találni. Az igazi versenyre törekvés liberális szempontja ütközött a szocialisták azon aggodalmával – főleg a régi tagállamok esetében –, hogy a piacok szélesre nyitása szociális dömpinghez vezet majd. Az az alapelv, hogy bármely tagállam szolgáltatója munkát végezhet bármely tagállamban, a kompromisszumok sorozata után is érvényesül majd, de az eredeti kiindulópontra, a szabályozás származási elvére már nem lehet ráismerni.
Az alkuk során kimondatlanul is az újakra átszabott irányelv szerint egy más országban működő szolgáltatónak tiszteletben kell tartania a fogadó ország munkaügyi, szociálpolitikai előírásait; a kompromisszum lényegében kombinálja a származási és a célország szabályaira vonatkozó elveket. A származás elve érvényesül, amikor a fogadó országban már nem kell a szolgáltatónak például kamarai tagságot szerezni vagy egyéb szakmai regisztrációs eljáráson átesnie, nincs szükség telephelyre, képviseleti irodára. Bizonyos szférák viszont tabunak számítanak: nincs nyitás a közérdekű szolgáltatások terén, mint például a helyi közlekedésben, a szociális és egészségügyi ellátásban, az őrző-védő tevékenységben, az audiovizuális területen, a szerencsejátékokban, a közjegyzői szolgáltatásban. (A pénzügyi szektorra eleve nem vonatkozott volna ez az irányelv.) Ugyancsak tiszteletben kell tartani a fogadó ország környezetvédelmi, fogyasztói és szociális törvénykezését – megfigyelők szerint éppen e két utóbbi ad majd alkalmat tág értelmezésre.
Egyszerűbben juthatnak be viszont más országok piacára számos szakma szereplői, ilyen az építőipar (beleértve szinte az összes ide tartozó iparost és szerelőt), a fodrászat, kozmetika vagy a szabad foglalkozásúak, mint az építészek, a tanácsadók. Az EP holnap szavaz a direktíva első olvasatáról, ami persze azt is jelenti, hogy bármi legyen is a kimenetel, a végső szó még sokáig várat magára – annál is inkább, mert a tanács (vagyis a tagállamok) és az EP közösen dönt. Hat ország (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Spanyolország, Nagy-Britannia és Hollandia) máris jelezte az Európai Bizottsághoz intézett minapi közös levelében, hogy számukra elfogadhatatlan a kompromisszum, és a második olvasat előkészítésében elvárják a bizottságtól álláspontjuk megjelenítését.
