Az EU lakosságának elöregedése páratlan kihívást jelent az egészségügyi és nyugdíjellátásnak, és ha a tagállamok nem hoznak radikális reformintézkedéseket, akkor 2030-ra a gazdasági növekedés a mainak legfeljebb a felét éri el. Az Európai Bizottság tegnap nyilvánosságra került jelentése szerint – amelyet ma vitatnak meg az EU-pénzügyminiszterek – míg ma minden nyugdíjasra négy aktív kereső jut, 2050-re már csak kettő fog. A jelentés szerint azok az országok járnak jól, amelyek már megkezdték szociális rendszerük átalakítását. A korai nyugdíjazás visszafogása, a magán-nyugdíjbiztosítók terjedése helyes irányba mutat, mindazonáltal a reformok következetes végrehajtására nincs sok idő, talán az utolsó pillanatban vagyunk. A 25 tagállam lakossága már 2010-től fogyni kezd, bár nem jelentős ütemben – 2050-ig 457 millióról 454 millióra –, az aktív korú népesség pedig eközben 48 millióval apad majd, miközben a 65 fölöttiek száma 58 millióval ugrik meg. Az előrejelzés szerint változatlan politika mellett az elöregedés akkorra 4 százalékkal növeli meg az államháztartás kiadási oldalát a mostanihoz képest. A nyugdíjkiadások Portugáliában a GDP 9,7, Luxemburgban 7,4, Spanyolországban 7, Írországban 6,5 és Belgiumban 5,1 százalékát fogják elérni. Az új tagállamok közül Cipruson 12,9, Szlovéniában 7,3, Magyarországon 6,7 százalék lesz ez az adat. Hasonlóan nagy tételt jelent majd az egészségügy és az öregek ápolása.
