Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az EU belső piaca megvalósulásával, a belső határok eltűnésével megnövekedett az áfacsalások száma. A legjövedelmezőbb az úgynevezett körhinta csalás, amelyhez néhány stróman cég kell és legalább két uniós ország. Például: egy holland komputercég, az Atex ezer euróért elad egy számítógépet egy frissen alapított belga strómannak, nevezzük Btexnek. Nem számít fel áfát, hiszen az áru külföldre ment. Btex továbbadja a belga kereskedőnek, Ctexnek, 1000 euró plusz 21 százalék áfával megterhelve, 1210 euróért. Btexnek be kellene fizeti a 210 eurót a belga államnak, de erről „elfeledkezik”. Ctex ugyanazt a computert eladja egy holland strómannak, Dtexnek, nem számít fel áfát, hiszen újfent nemzetközi üzletről van szó, viszont a belga államtól visszakéri az általa korábban kifizetett áfát. Dtex ezután eladja a gépet az Atexnek, megterhelve a 19 százalékos holland áfával. Dtex „elfelejti” befizetni a kapott áfát a holland államnak. Atex eladja a gépet Btexnek, és nem fizet áfát, mert nemzetközi forgalomban történik, viszont visszaigényli az általa kifizetett áfát…
A két kör több mint 400 eurót fialt, és ezt követően akár már az igazi piacon is landolhat a computer, ami ráadásul gyorsan vevőre talál, hiszen már kellő hasznot hozott ahhoz, hogy a konkurenciánál olcsóbban értékesíthessék. A körhinta csalás részben azért működik, mert a cégek általában háromhavonta tesznek áfabevallást, és ha még nem fizették be, az adóhivatal felszólításáig megint csak eltelik néhány hónap. Ezalatt pedig kellő profitra szert téve, már odébb is lehet állni, a hatóság bottal ütheti a csalók nyomát.
