Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A fundamentalista Hamasz választási győzelme dilemma elé állítja az Európai Uniót, amely a palesztin hatóság legnagyobb anyagi támogatója. Az EU-külügyminiszterek mai értekezletének fő témája a palesztinok további anyagi támogatásának kérdése, de az előkészületek során kiderült, hogy a nagy többség a kivárás politikáját kívánja követni. Bár akadnak radikális vélemények, így Prága szerint szó sem lehet a támogatás folyósításáról, amíg a Hamasz nem ismeri el Izraelt és nem mond le az erőszak, a terror alkalmazásáról, az óvatosabbak nagyobb megfontoltságra intenek. Ha ugyanis megvonják a pénzeket, az hatalmas szociális feszültségekhez vezet. Az Európai Bizottság szerint a választások demokratikusak voltak, és az eredménynél fontosabb a párbeszéd fenntartása. London mindazonáltal egyértelművé tette: ahhoz, hogy nemzetközi partnerként tekintsenek a Hamaszra, meg kell felelnie a nemzetközi normáknak, és amíg ez nem történik meg, addig nem is kerülhet le a terrorista szervezetek uniós listájáról. A magyar külügyminisztérium egyelőre nem foglalt állást.
A palesztin területek nemzetközi anyagi támogatói között az Európai Unió a legnagyobb donor. Tavaly összesen félmilliárd eurót nyújtott, a tagállamok bilaterális segélyét leszámítva ez 280 milliót jelentett a közös költségvetésből. Utóbbiból 60 milliót fordítottak a vízellátás, a közlekedés és az energia-infrastruktúra helyreállítására, 12 milliót a közigazgatási apparátusra, 8 milliót szociálpolitikára (közegészség és oktatás). 121 milliót az ENSZ keretében használtak fel, míg az államépítésre 70 milliót fordítottak a Világbank irányítása alatt, igaz, ennek a fele végül is bent ragadt, mert nem teljesültek a feltételek. Washington már korábban közölte, hogy terrorszervezetnek tekinti a Hamaszt és felülvizsgálja a palesztin hatóságnak nyújtott anyagi támogatást, ha az kormányra kerül.
