Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az EU pénzügyminisztereinek tegnapi tanácskozásukon dönteniük kellett volna egyes munkaigényes szolgáltatások alacsony áfakulcsának kivételes alkalmazásáról. A kilenc régi tagállam által élvezett kedvezmény rendszere tavaly decemberben lejárt, és főként Németország ellenezte meghosszabbítását. A soros osztrák elnökség kompromisszumos javaslata 2010-ig engedélyezte volna alkalmazását, és bár az utolsó pillanatban elért francia–német megállapodás nyomán volt is esély ennek elfogadására, Lengyelország és Csehország vétót emelt. Részben nehezményezik, hogy ők kimaradnak ebből a rendszerből, legfeljebb az épületek renoválásakor alkalmazhatnának alacsonyabb áfakulcsot, és tiltakoznak amiatt is, hogy a csatlakozási szerződéseikben legfeljebb 2010-ig, de zömében 2007 végéig biztosított kedvezményeket elveszítik, szemben a régi tagállamokkal, amelyek fenntarthatják korábban kivívott alacsony áfájukat, például könyvek vagy babaruhák esetében. Mivel Prága vétóval fenyegetőzött, a tárgyalások a késő estébe nyúltak. Párizs egyébként azzal nyerte meg Berlint, hogy legalábbis egyelőre lemondott arról, hogy az éttermi szolgáltatásokra is terjesszék ki a kedvezményt – cserébe Németország beletörődött az eddigi rendszer meghosszabbításába. Más kérdés, hogy az általános áfakulcsot 16-ról 19 százalékra felemelni készülő német kormány a jövőben se lesz lelkes az ügyben, mert attól fél, hogy a precedens nyomán a hazai szolgáltatók is vérszemet kapnak majd.
Az EU pénzügyminiszterei – elfogadva az Európai Bizottság ajánlását – fölszólították Nagy-Britanniát, hogy jövő márciusig tegye rendbe költségvetését. London immár másodszor sértette meg a stabilitási és növekedési megállapodás referenciaértékét, amikor költségvetési deficitje meghaladta a GDP három százalékát. Mivel azonban a szigetország nem tagja az Európai Monetáris Uniónak és nem szorul rá a konvergenciaalap felzárkóztatására, nem kell tartania szankciótól. A pénzügyminiszteri intelem egyébként is formális, mert a brit tervekben is az szerepel, hogy jövőre 3 százalék lesz a hiány, azt követően pedig 2,7. A brüsszeli beavatkozást egyébként is némi brit flegmával kezelő Gordon Brown pénzügyminiszter nem is volt jelen az uniós találkozón. A miniszterek jóváhagyták továbbá a bizottság ajánlását, vagyis elfogadták a finn, svéd, cseh, szlovák és dán konvergencia-, illetve stabilizációs programot, amely a közös pénz, az euró pénzügyi feltételei teljesítésének menetrendjét tartalmazza.
